Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében

I. kép. A 48-as Kör alaprajza épülettel bíró szervezetek lényegesen több feladatot láthattak el, lényegesen több „szolgáltatást" nyújthattak tagjaik számára, lényegesen több funkciót tölthettek be a település életében. Balmazújvároson a számos, engedéllyel rendelkező egyesület

1

3 közül a 20. század második harmadában a források szerint

1

4 elsősorban hét szervezet

1

5 rendelkezett saját tulajdonú, állandó székházzal. Ezek a Polgári Olvasókör,

1

6 a 48-as Kör,

1

7 a Földmívelő Egylet,

1

8 az Olvasó Népkör,

1

9 a Kossuth Kör,

2

0 a Katolikus Otthon, és az Ipartestület

2

1 voltak. A források tanúsága szerint a vizsgált szervezetek többsége az 1910-20-as években épített új, a célnak megfelelő székházakat, addig többnyire egy eredetileg lakás célra épült házban, vagy bérelt helyiségekben működtek. A székházak az egyesületek vonzáskörzetében, gyakran annak központi területein feküdtek. A Polgári Olvasókör tagságát többségében a felsővégen lakó

2

2 kishorti gazdák, kis- és középbirtokosok

2

3 alkották. A felsővéggel szomszédos településrészekről is voltak tagok: Daruból 24-en, a Bánlakról I 3-an. A szervezet székháza a Csegei (ma Veres Péter) utca I 3. szám alatt volt. A kör székházát 1922-ben vásárolták meg, ezt megelőzően valószínűleg bérelték a helyiséget. A vásárláshoz a Kossuth Kör is hozzájárult: „Elnök bejelenti, hogy a Polgári Kör vételéhez a Kossuth Kör is hozzájárulván 2000 koronával s a tulajdonjog ezen összeg erejéig a többi részvényesekkel együtt a kör javára is telekkönyvileg bekebeleztetett. "

2

4A székházvásárlás előtt is színvonalas helyiségben működött a szervezet, az 1910-ből való ingóságok és bútorok jegyzékén tekepálya, színpad is szerepel.

2

5 A 48-as Kör alakuláskor felvett neve (Balmazújvárosi Alsó-utczai Függetlenségi és 48-as Olvasó Egylet) utal arra, hogy eredetileg lokálisan meghatározott szervezetként alakult. A balmazújvárosi Németfaluban működő Kossuth Kör jegyzőkönyvében a 20. század első évtizedében következetesen „alsóvégi körként" említik ezt 13. A balmazújvárosi olvasókörökkel kapcsolatban két áttekintő jellegű munka született. POZSONYI József cikkében az újvárosi olvasókörök történetét tekinti át nagyvonalakban, majd a balmazújvárosi 48-as Kör újraindulásáról szól részletesebben. POZSONYI József 1988., KIRÁLY István helytörténeti munkájában pedig sok, korábbi irodalmakban nem megtalálható forrást idéz. KIRÁLY István 1998. 14. Adatközlőkkel készített interjúk alapján. 15. A szervezetek többségének a neve megalakulásától kezdve többször is módosult kisebb-nagyobb mértékben, a szövegben a leggyakrabban használt megnevezésüket használom. I 6. Ismert nevei: Balmazújvárosi Polgári Olvasókör, Kaszinó, Petőfi Népkör I 7. Ismert nevei még: Balmazújvárosi Alsó-utczai Függetlenségi és 48-as Olvasó Egylet, Balmazújvárosi Függetlenségi és 48-as Olvasó Egylet, 48as Olvasó Népkör, 48-as Olvasókör, 48-as 18. Földmívelő Munkás Egylet, Egylet. 19. Ismert nevei még: Balmazújvárosi Olvasó Népkör, Népkör, Olvasó Népkör, Kiskör, Rákóczi Olvasó Népkör, Rákóczi Kör, Kör. 20. Balmazújvárosi Kossuth Kör. 21. Balmazújvárosi Ipartestület. 22. VERES Péter a „Szűk esztendő"-ben részletes leírást ad a helyi március 15-ei ünnepségekről. Ebben a főtérre vonuló szervezetek között említi a felsővégről érkező gazdakört, az Ipartestületet, a „másvégieket" és a Munkáskört. Véleményem szerint a Gazdakör elnevezés a felsővégi gazdák szervezetét, a Polgári Olvasókört, a másvégiek szervezete az alsóvégen található (Alsóutczai) 48-as Kört, a Munkáskör pedig a Földmívelő Egyletet takarja.; Vö.: VERES Péter 2004. 213-214. 23. KIRÁLY István 1998. I 17. 24. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1922. 25. BUMA77. 39. 4. 256