Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Nagy Janka Teodóra–Szabó Géza: Sabján Tibor sárközi pártadíszes kályharekonstrukciója – A magyarországi népi kályhásság történeti, etnikai kapcsolatai az újabb kutatások tükrében

rint a magyar kályhák jellegzetessége a tagolt forma, a karcsú, álló alak. SABJAN úgy véli, e kályhák tetejének pártás díszítése csak a magyarországi emlékanyagra jellemző. A felépítésükhöz többféle csempét használtak, ezek díszítése a magyar népművészet sajátosságait viseli.

1

6 Eredetüket tekintve SABJAN szerint paraszti szemeskályháink magyarországi belső fejlődés eredményeként jöttek létre. Sajátos vonásaik alapján az európai emlékanyag jól elkülöníthető egységét képezik, amelyek több évszázados múlttal, gótikus és reneszánsz gyökerekkel rendelkeznek.

1

7 A régészeti leletek alapján jól követhető, hogy a legkorábbi Magyarországon előkerült díszített csempéken a gótika jegyei figyelhetők meg.

1

8 A téglalap alakú, áttört előlapos, mérművel díszített csempék már Zsigmond korában megjelentek (s hatottak a lovagalakos csempék megfogalmazására is). HOLL Imre kutatásai szerint V László (1452-57) korában, 1454-1457 között készült a királyi műhelyben egy olyan rendkívül igényes kivitelezésű kályhatípus, amelyet - legjellegzetesebb csempéje alapján - lovagalakos kályhának nevezünk. A műhely eredeti alkotásai a királyi udvaron kívül előfordulnak az udvarhoz közel álló főemberek palotáiban és a kolostorokban is. Az eredeti darabok nagy hatást gyakoroltak az egész középeurópai fazekasságra,

1

9 rokon darabok Erdélyen kívül a Kárpátok külső oldalán is előkerültek (Bukarest, Suceava). A lovagalakos csempék némi időeltolódással hamarosan az erdélyi városokban, a jómódú polgárok és birtokosok házaiban is megjelentek. Erre jó példa a Székelykeresztúron feltárt 15. századi fazekaskemence gazdag anyaga, ahol a selejtgödörben nyomódúccal kiformált plasztikus díszű kályhacsempe-töredékek is előkerültek. Egy mázas, lovast ábrázoló, 1573-as dátumú, L.F monogramú csempe készítőjéről pedig egy per kapcsán megtudhatjuk, hogy a nyugati vándorúton is járt Fazekas Lukács nemcsak nevében, de foglalkozását tekintve is fazekas volt, és számos neves jómódú birtokosnak készített „mázas kemenczét".

1

0 A fazekas céhek keretei között dolgozó, kályhacsempéket is gyártó mesterek tevékenységét és az árakat a céhszabályok részletesen szabályozták. Különösen tiltották az idegen dúcok és csempék használatát.

2

1 A csempék fából faragott nyomódúcainak készítésekor a fafaragáshoz értő mesteremberek a maguk népies formakincsét is felhasználták a negatív forma faragásakor, így a csempék egy részén a népi ornamentika és fafaragás sajátosságait is fel lehet fedezni. A reneszánsz hatásaként a 16. századtól megjelennek a király- és címerábrázolások, a bibliai jelenetek, az oroszlán, a növényi minták stb.

2

2 Az eltérő műhelyfogásokra utalóan a korai csempék jelentős részén a hátoldalon ujj- és textillenyomatokat lehet megfigyelni, míg ezektől elkülönül a sima hátlapú, léccel lehúzott csempék csoportja.

2

3 A folyamatosan fejlődő, a fazekascéhek révén a széles néprétegek számára is dolgozó magyar kályhásságot időről időre újabb hatások érték a külföldet is megjáró legények vándorlásai, illetve a történelmi események következtében. A forrásokban például a „bokályos kályha " néven emlegetett tarka mázú kályhákat főként a 16-18. században a Felvidéken, majd Erdélyben megtelepülő habánok készítették a főúri vevőkör részére. A gyulafehérvári 1625. évi áriimitációból például kiderül, hogy a német hatás első jeleként a piacon megjelentek a portékáikkal a habán mesterek is, akik új formájú, tetszetős kivitelű kályháikat jóval drágábban tudták értékesíteni. „Egy mázas kályhát zöld mázzal, szépet, jót, jó öreget, czifrást adjanak 8 pénzen. Egy mázas kályhát, tarkát, fehér mázzal, jót, öreget 11 pénzen. Német módon csinált szép tarka, öszvejáró virágú nagy kályhát 14 p(énzen)..."

2

4 A későbbi évek adataiból azonban már az is kiolvasható, hogy a díszes habán kályhák ára az újdonság varázsának csökkenése után lényegesen alacsonyabb lesz - viszont ezáltal még több ember számára vált megfizethetővé. A régészeti és a történeti adatok jól mutatják, hogy részben a mesterség csínját-bínját megtanuló, a kontinens egészét bejáró legények révén, részben pedig a kereskedelem kiterjedtsége miatt már a középkortól technikai szempontból európai szinten egységes, de a helyi megrendelők igényeihez is alkalmazkodó kályhaművesség alakult ki. Tevékenységét a céhszabályok is rendkívül szigorúan szabályozták. SABJÁN Tibor a Wathy-család 1529-ben elpusztított külsővati kályhája

2

5 alapján - kifejezetten utalva a sárközi kályhára! - összefüggést feltételezett a középkori és a népi cserépkályhák között.

2

6 A Sárköz középkori régészeti anyagában is találhatunk a külsővatihoz hasonló korú leleteket. A sokszor emlegetett etei kályha mellett legutóbb SABJAN Tibornak lehetősége volt az OcsényOltoványnál feltárt, a 16. század elején elpusztult földvár területén talált tál alakú kályhaszemek, dongás hátú, mázatlan, áttört előlapú kályha oromdíszek alapján rekonstruálni a korszak fűtőberendezését.

2

7 HOLL Imre az oltoványi kályha alapján úgy látja, hogy annak oromcsempéje már nem követi a gótikus mérmű szerkesztést, mintája sokkal közelebb áll az ötvösművek, a ruhakapcsok, a viselet díszeihez. Ezzel arra kívánja rá16. SABJÁN Tibor 2001. 105-106. 17. SABJÁN Tibor 2001. 106. 18. HOLL Imre 2002. 19. A témakört legutóbb HOLL Imre foglalta össze. (HOLL Imre 2007.) 20. BENKŐ Elek-UGHY István 1984. 7. 21. BENKŐ Elek-UGHY István 1984.8. 22. FELD István 2002. Az észak-magyarországi kályhásság történetéhez különösen fontos adatokat szolgáltatnak a várfeltárások, mint a közelmúltban feldolgozott ónodi vár több mint 4000 kályhacsempe-töredéke.(TOMKA Gábor 2007. 241.) 23. BENKŐ Elek-UGHY István 1984. 13. 24. BENKŐ Elek-UGHY István 1984. 25 25. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989. 26. SABJÁN Tibor 2002. 27-28. 27. MIKLÓS Zsuzsa 2007. 281-292. A kályha rekonstrukcióját SABJÁN Tibor készítette el. 229