Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Nagy Janka Teodóra–Szabó Géza: Sabján Tibor sárközi pártadíszes kályharekonstrukciója – A magyarországi népi kályhásság történeti, etnikai kapcsolatai az újabb kutatások tükrében
Nagy Janka "Teodóra-Szabó Géza SABJÁN TIBOR SÁRKÖZI PÁRTADÍSZES KÁLYHAREKONSTRUKCIÓJA A magyarországi népi kályhásság történeti, etnikai kapcsolatai az újabb kutatások tükrében Sabján Tibor emlékének SABJÁN Tibor máig helytálló sárközi pártadíszes kályharekonstrukciója során a magyar népi kályhásság kialakulásának, fejlődésének egészére vonatkoztatható következtetésekre jutott. Az őcsényi kályhacsempe-töredékek utóbbi években magángyűjteményekben és régészeti feltárásokon előkerült párhuzamai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a sárközi - és ennek kapcsán a magyar népi - kályhásság történeti és etnikai háttere kiegészülhessen, új megvilágításba kerülhessen. A tárgytípus újraértékeléséhez az eddigi legfontosabb kutatási eredmények áttekintése mellett szükségessé vált a kiindulópontul szolgáló töredékek minden korábbinál részletesebb vizsgálata, a néprajzi és régészeti gyűjtemények anyagának összevetése. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Dél-Dunántúl tájegység bemutatásához vásárolta meg Lovas István nagygazda örököseitől a családban leányágon öröklődő Ocsény, Fő utca 20. számú házat. A mórágyi terméskőalapokra emelt L-alakú, vertfalú, vályogpilléres tornácú, homlokzati díszoszlopokkal és színezett vakolatornamentikával kialakított épület vitathatatlanul mind a magyar népi építészet, mind a sárközi stílus fontos emléke. 1 Az áttelepítés a társadalmi-gazdasági és építészeti háttér alapos feltárása mellett ZENTAI Tünde és SABJÁN Tibor irányításával történt. 2 A több átépítést megélt házat 1872-ben felújították; ekkor Bálint András és Tóth Pál családja lakta. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban helyreállított ház ma is ennek az időszaknak a jegyeit mutatja 3 (i - kép). Az épület alig két hétig tartó bontását hosszas előkészítés után 4 1976. augusztus 9-én kezdték meg. A negyedik helyiségben, amelyet második, szabadkéményes konyhának használtak, a kemence aljának feltárása során a hőszigetelés fokozására a tűztér alá rakott törmelékben zöldmázas kályhacsempék darabjai kerültek elő s (2. kép). SABJÁN Tibor a tál alakú, szögletes szélű kályhaszemekből két kályhát rekonstruált. Leírása szerint az egyiknek a sarkaiban a zöld mázban fehér, csorgatott tulipánszerű I. kép. Az áttelepített őcsényi ház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban motívumok voltak, a másikon a sarkokat kék pöttyökből álló füzér kötötte össze, találkozásaiknál befelé forduló virágokkal 6 (3. kép). A Sárközre jellemző trapéz alakú, felül csipkézett szélű, domborműves pártákból ugyancsak kétféle került elő. A sarkokban elhelyezett kör alakú virágok között középen a vázaszerű kehelyből tulipán nőtt ki, amelynél az egyiken két oldalt ívesen kifelé hajló leveles ág volt. A másik, formailag hasonló, de egyszerűbb, enyhén ívelt palástú csempén a leveles ág közvetlenül a tulipán szárából indult. 7 Akárcsak a kályhaszemeknél, a lábazati elemek töredékei között is voltak kék pöttyökkel díszített darabok, amelyeknél a kék pöttyöket a fehér hullámvonalak hajlataiban helyezték el. A lábazati csempékhez tartozó töredékek másik csoportján a felső részt kitöltő fehér mintázat, a széleken körbefutó pöttyökből kialakított keretezés volt, amelyet alul hullámvonalas díszítés zárt le. A kereteit részen félköríves vonal futott, alul-felül elmosódott tulipánmotívumokkal. A csempe felső részén megfigyelt betűés számtöredéket a feldolgozást végzők az épület több pontján és a berendezési tárgyakon megtalált monogram, valamint a felújítási évszám alapján 18 B(álint) A(ndrás) 72 1. ZENTAI Tünde 2005. 27. 2. ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984. 3. ZENTAI Tünde 2005. 27. 4. ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984. 176. 5. ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984. 182-183. 6. ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984. 27-28. kép 7. ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984. 183., 20. jegyzet; MALONYAI Dezső 1912. XLIV T 223
