Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Rácz Jenő: Restaurátori beavatkozás egy nyugat-nógrádi kisnemesi kúria rekonstrukciójában – Adatok a térség építőgyakorlatának változásához a 18. század elejétől a 20. századig
27. kép. Földre épített kemence elmondás utáni rekonstrukciója (Csesztve) meg bennünket, hogy a búbos nem szorította ki a korábbi kemenceféléket. Terjedése nagyjából egybeesett a kályháskemence, majd később a takaréktűzhely térnyerésével, amelynek következtében, csak egyik eleme lett a 19. század második felére kialakult sokszínű állapotnak. E tüzelőberendezéshez kapcsolódó terminus még BALASSA M. Iván szerint, a padka 7 3 is. 1850 körül Balassagyarmaton használtak még egy vesszővázra épülő, a leírásból a Ipolysági „siskára" 7 4 hasonlító kívül fűtős kemencét, amelynek számára érdekes tüzelőberendezésről 7 5 építéséről be számol Bozena NEMCOVA, cseh származású írónő. „A szobában egy nagy agyagból döngölt (?) kemence található, amely a szoba egyharmadát(?) elfoglalja. Aki rendesen megépíti, az előbb faabroncsokból 7 6 alakítja ki a kemence alakját, melynek szélessége általában megegyezik a magasságával, süvegszerű teteje pedig felül lapos. (A leírás emlékeztet VAJKAI Aurélnak a Pilisben Kesztölcön, és Pilisszentléleken gyűjtött nyeregkemencéire. 7 7) Ezt az abroncsvázat egy alacsony alapra helyezik, majd pelyvával kevert agyaggal betepasztják, minden egyes abroncsot olyan vastagon, ahogyan kell. Mikor már a faváz jól körbe van rakva agyaggal, és a teteje is le van zárva, lesimítják, még egyszer bekenik agyaggal, letisztítják, és tüzet raknak belé, amelynek 2-3 napig égnie kell, míg az agyag kiszárad és megkeményedik. A kiégetés után a kemencét belülről kikenik, kívülről kimeszelik. A tüzelés kívülről történik. E kemencében sütik a kenyeret, és télen fűtenek vele. Sokáig tartja a meleget." Feltehetően e kemenceépítési mód a 19. század második felétől háttérbe szorul, esetleg vályogból épülő változatai gyakorolnak hatást a keletebbre eső területeken 28. kép. Kályháskemence rekonstrukció axonometrikus képe (Bakópuszta) is, a szögletes nagytestű kemencék korábbi belső boglya formájának általánosan dongaboltozatra való változtatásában, amelyhez már valószínű lökést adott a konyhai kemencék építésmódja is. Mindenesetre a nyeregkemence használatának keleti határa ez a zóna, hasonlóan a búboskemence északnyugati határterülete is. A Börzsönyvidéken már jobbára a tüszél és kémő terminusok használatosak a főzőpadkákra, amelyek délnyugat felől, a Mezőföld irányából a Dunakönyökön át, északra a Vág és Garammentén keresztül a Zoborvidékig, Árváig követhető „siska", illetve délen a „dori, dorkó" terminussal jellemzett nyeregkemencés vidékek irányába mutat. Kályhás kemencék Érdekes, a cseh, morva területekig is eljutott 7 8 egykori tüzelőberendezés a kályháskemence, amely talán az újratelepedéskor, a Felföld más részeiből érkező új birtokosok révén terjedhetett (28. kép), ahogy ez Bakópusztán sejthető, vagy járványok alkalmával, átmeneti lakhelyváltoztatások során válik ismertté. A néprajzi gyűjtők délen a Dunakanyartól, északnyugati-északkeleti (29. kép) irányban jelzik használatát. Megnevezése nem egységes, még a szakterminológiában sem: csempézett oldalú kemence, v. kályhás kemence,™ táblás kályha. Ez a kívülfűtős szobabeli fűtőberendezéseknek egy „hibrid" változata, amely a boltozott kemencetest szoba közepe felőli oldalán hagyott nyílás elé épített „fél kályha", 8 0 ahogy ezt egy varbói juhász házában említik, a csempével nem borított további részen, a kemenceboltozatot kívülről, vályogtéglával szögletes formára alakítva, 8 1 bár Szokolyáról ismert 8 2 73. ALASSAM. Iván 1994. 185-186. 74. GYŐFFY István 1930. 131. 75. NEMCOVA Bozena 1996. 132. 76. Hasonlóan a dunántúli „dóri" építéséhez: LUKACS László 1993. 529. 77. VAJ KAI Aurél 1937. 126., 128-129. 21-22 ábra. 78. SABJÁN Tibor é. n. ( 1991 ) 77-79. 79. GÖNYEY Sándortól származó fényképfelvételek a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában: 68105 Kemencéről v. Hont m „SISKA' ( 1932)., 78195-96 Diósjenőről (1937); BAKÓ Ferenc 1973-74. 239. 31. ábra. barna cserépkemence Herédről, térben legközelebbi MENCL Vaclav 1980. 105. Hrussó. Magasmajtény (Hrusov) 80. ZÓLYOMI József 1974. 3 I. Ebben felsorolnak még két kályhát 1835-ben, a földbirtokosnál „gömbölű kályhát", (nyilván kerek alapú kályhára gondoltak) a tiszttartónál „szögletes kályhát" amely feltételezhetően tábláskályha volt.; PRAZNOVSZKY Mihály 1981. 138. „zöld mázú kemence"; RÉVÉSZ J. Szklabonya 1839. 81. SABJÁN Tibor é.n. ( 1991 ) Építési rekonstrukciójának egy változatát lásd: I 30. 82. GÖNYEY Sándor 1938. 275. 210
