Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Rácz Jenő: Restaurátori beavatkozás egy nyugat-nógrádi kisnemesi kúria rekonstrukciójában – Adatok a térség építőgyakorlatának változásához a 18. század elejétől a 20. századig

I 7. kép. Takaréktűzhely a hátsó szobában Az ajtónyílástól 15 cm távolságra, a padlószinttől 90 cm magasságban 40x40 cm nagyságú, 25 cm mély, utóbb vályogtéglával elfalazott, felül szabálytalan ívben záródó világítókandallót tárhattunk fel (18. kép), amelynek boltozata öklömnyi nyílású, falba vájt kürtőben folytatódott, amely az égésterméket a szabadkémény boltozata alá szállította. A kandalló fenekén lévő hamu és vörösre égett agyag, boltozatában koromnyomok (amelyeket az újabb meszelésrétegek elfedtek) utaltak használatára, időben később pedig mint rakodóhelyet hasznosíthatták. Következőnek az ajtó és a sarok közötti területen, az elsőként említett füstnyílás alatt a földszinttől 50 cm magasságban került elő a hátsó szobaihoz hasonló, cserkővel kereteit, elfalazott kemencenyílás belső fele. Az átégett környezet mutatta ez esetben is a hosszú használatot. A világítókandalló irányában az eredeti, sokszor javított tapasztáson egy függőleges bemetszés az ajtómélyedéstől 60 cm-re, valószínű szélességét is megőrizte. A hátsó fal közelében a szoba pitvar közfalba még egy, falba süllyesztett kürtőt találtunk. Kialakítása alapján a kemence elbontása után használt takaréktűzhely füstelvezetését szolgálta. Használatára emlékezett az egykori lakók egyike az 1930-as évek elején. A konyha, (pitar; kürtőalja, szabadkonyha) tüzelőberendezéseivel és az épület füstelvezetésével kapcsolatosan emlékeztetni szeretnék az épület keleti végén előkerült, elbontott szabadkémény alatti tüzelők maradpott helyet mint országszerte elterjedt megoldás. De ennek a kemencének a külsejére sem találtunk a helyére utaló adaton kívül más konkrétumot. Korábbi, szájával kapcsolatos megfigyelésről majd a konyha kutatása kapcsán szólunk. Az elsőházat az elmúlt 40 esztendő alatt már csak kamraként, majd tüzelő és egyéb lim-lom tárolására használták. Az omló tapasztás eltávolítása a felújítás miatt amúgy is célszerű volt. Ebben a helyiségben csak egy, korábbi tüzelőberendezésre utaló nyom volt látható, egy dobkályha füstcsőcsatlakozáshoz készített nyílás, a szomszédok emlékezete szerint az 1930-as évek végéről. A tapasztás eltávolítása után további három nyílás is napvilágra került. 18. kép. Világító kandalló és kemenceszáj kibontott részlete az „első házban" 202