Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Rácz Jenő: Restaurátori beavatkozás egy nyugat-nógrádi kisnemesi kúria rekonstrukciójában – Adatok a térség építőgyakorlatának változásához a 18. század elejétől a 20. századig

A falu a „Csesztvei patak" mentén, a kelet-nyugat irányú, 3 km hosszú völgy közepén épült. A jégkorszak egymást váltó periódusai alatt a völgyet a nagy kiterjedésű, lapos táblák közé vágta a mára már megszelídült patak. Északi irányban a faluból Szügy-Balassagyarmat irányába tartó fontos út: Závoz (hágóra vezető, emelkedő), 6-8 méter magasságú lösszel fedett agyagfalak között vezet. Keleti irányban az úttól, a falu feletti sík területet az evangélikus temetőig a falu lakói mint közös tulajdont, (Vermek dűlő) feltehetően a 18. század elejétől a 19. század közepéig gabonásvermek,

8 a meredek partos, beltelkek feletti részt pincék építésére használták. Mára ezek legtöbbje beszakadt, feltöltődött. A másik út Miklós-völgy és Ersekvadkert felé a patakon keresztül vezet délre, kikapaszkodva a völgyből a szántóföldek közé. A harmadik út a völgy hosszában halad (mai országút) Csesztvét, Bakót és a völgy keleti szájánál a török időkig élő Alsó-Koplányt, továbbá Mohorát öszszekötve. Ezeket az utakat a középkor óta szinte azonos nyomvonalon használták az erőszakos kollektivizálásig.

9 A falu határa 1909-ben 639,62 katasztrális hold volt, amelyből az utak, közterületek, temetők, vermek adómentes része 32,12 hold. A dűlők nevei egy 1850-ben készült a térkép alapján: Miklós völgy, Humenisko, Kőrös fánál, Cseres, Susina, Berek, Berek felett, Brestya (Szilfás), Nadomlinom (Malom felett), Alsó rét, Felső rét, Cseresnyés felett, Új földek, Átjáró, Nyírjes, Dézsa patak, Szalatnya, Szőllők mellett, Völgy (Dolinka), Cyertyános felett, Szőllők alja, Hármas Hegy (itt voltak a szőlők), Vermek. A falu közbirtokossága az új rátelepedést követően az 1850-es évekig malmot üzemeltetett, a falun alul, a cselényi hídon felül.(A völgy átellenes részét, ahol a molnár háza volt, ma is Malomkertnek nevezik.) A település az 1930-as évektől a Csesztve irányába terjeszkedő „új sor" kivételével halmazos jellegű

1

0 faluképet mutat. Legkorábbi jelenleg ismert térképe: a II. Józsefféle „első katonai felmérés" ( I. kép), amelyen körülkerített 2. kép. A ház alaprajza a megvásárláskor 8. A vermek, kb. 2 m mély körte formájúak voltak, belsejüket használat előtt kiégették, és zsupszalmával bélelték. 9. 1959-60. 10. A lakóházak általában az utakra merőlegesen helyezkedtek el, de nem szigorú rendben, a gazdasági épületek istálló, pajta, szín vagy egy fedél alatt, vagy a házra merőlegesen, esetenként elszórtan épültek a telken. 194 I. kép. Az első katonai felmérés ( I 783)