Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Sári Zsolt: Egy kiállítás és muzeológiai tanulságai – Három a kislány! – Babaházak. Rendhagyó időszaki kiállítás a Skanzenban

Munkánkat meghatározta az, hogy az egyik esetben szinte teljes egészében megmaradtak a tárgyak: a polgári otthon, a polgári hagyományok, és a tárgyak hosszú élettartama mellett a család története is segítette a tárgyak évtizedes megmaradását. Az a tény, hogy a háborúban meghalt az apa, majd az ötvenes évek elején „B-listázták" a családot, és az egyik lány nem házasodott meg, hozzájárultak a lakóház berendezésének „konzerválódásához", évtizedekig nem dobták ki, nem cserélték ki a bútorokat, az eredeti berendezés csak egy-egy darabbal egészült ki. Ezek az új bútorok, kiegészítők a modernizáció elemei voltak, a komfort fokozásának eszközeiként jelentek meg. A paraszti családban a tárgyak egészen más utat jártak be, az a tény, hogy a kislánynak nem volt önálló „gyerekszoba" bútora, fiatalon megházasodott és elköltözött a férj családjához, hozzájárult, hogy nem maradt meg jelentős tárgyi anyag a gyermekkorából. Játékai természetes anyagokból, szinte egy-egy játék alkalomra készültek, így nem is maradhattak meg hosszú távon. Ezeket a tárgyakat is, a néprajzi gyűjtés alapján, analógiák, valamint a múzeumi gyűjtemény felhasználásával választottuk ki a kiállításhoz. A módszerről A kiállítás, mint projekt egy team

2 közreműködésével valósult meg. A kiállítás létrehozását alapvetően három munkacsoport valósította meg: a múzeumi csapat, a design csapat, az építő csapat.

3 Ezek projekt módszer alapján dolgoztak, több rétegű struktúrában. A múzeumi csapat azokból az emberekből állt, akik a múzeum különböző részlegeiből, a kiállítás és a múzeumi működés különböző területeiért felelősek: a muzeológus, a restaurátor, a múzeumpedagógus, a PR- és marketingfelelős. Ennek a csapatnak a legnagyobb a felelőssége a koncepcionális szakaszban és a fejlesztési szakaszban, az ötletgyűjtéstől a tervezésen át a kivitelezésig volt. Ok biztosították a kapcsolatot a kiállítás megvalósítása és a múzeum különböző részlegei között. A design csapat volt felelős a kiállítás látványtervéért, elkészítette a háromdimenziós terveket, emellett a multimédia, a grafika egyaránt helyet kapott a kiállítás tervezésében. Ebben a csapatban együtt dolgozott a kiállítás kurátora és a külső - megbízott - látványtervért felelős designer. Az építő csapat tagjai a kiállítás kivitelezői, építői, villanyszerelő és más műszaki szakemberek voltak. Jelen esetben az építést egy külső cég végezte, akikkel együttműködtek a múzeum érintett műszaki munkatársai, különös tekintettel az elektromos munkákra. Az alapgondolat megfogalmazása és elfogadása után a pénzügyi és humánerőforrás megtervezése történt meg. A kiállítás anyagi hátterét a Reneszánsz Eve 2008 programsorozat (az Oktatási és Kulturális Minisztérium pénzügyi támogatása), a személyi hátterét pedig alapvetően a múzeum állománya jelentette, egy külső látványtervező, az általa biztosított kivitelező céggel kiegészülve. I. kép. A kiállítás látványterve (Tervező: RAJCSÁNYI Balázs) 2. 3. 182 A munkacsoportot SÁRI Zsolt, a kiállítás kurátora vezette, tagja volt Joó Emese kreatív és interpretációs osztályvezető és Rajcsányi Balázs, a kiállítás látványtervezője. Barry LORD-Gail Dexter LORD 2001.