Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Kemecsi Lajos: Múzeum és épülete – Kihívások és válaszok a modern múzeumépítészetben

A többnyire Nyugat-Európai példák után indokolt egy horvátországi fejlesztésre is felhívni a figyelmet. A zágrábi modern művészeti múzeum új épületének építése 2003-ban kezdődött és 2009 decemberében nyílt meg. Közel 15 000 négyzetméteres üveg-acél palota épült fel a jelenleg mintegy 12 000 műtárgyat őrző múzeum számára.

6

1 Hasonlóan tanulságos a jelenleg zajló oroszországi múzeumépítészeti folyamatok megismerése.

6

2 A gazdasági hátteret biztosító, nyilvánvalóan közvetlen állami befolyással kibontakozó rekonstrukciós projektek pénzügyi keretei pontosan nem ismeretesek. A potenciális megújulás viszont világszínvonalú eredményeket feltételez, ismerve az adottságokat. Az Ermitázs megújulásának szinte emblematikus eleme az egykori Főhadiszállás épülettömbjének utóbbi években megvalósuló programja.

6

3 A múzeumépületek rekonstrukcióinak jellemzői kiváló tükrei a korszerű intézményi küldetés és a fenntartói elvárások viszonyának. A dekonstruktivista, expresszionista irányzat mellett tovább él jelenleg is a minimaiizmus és klasszicizmus épületeinek elemeit alkalmazó múzeumépítészet is. Ezek az objektumok jellemzően nem nagyvárosi környezetben állnak.

6

4 Az elsősorban magánalapítású és szépművészeti gyűjteményeknek helyet adó intézmények építészeti megoldásai egyre kifinomultabbak. Tervezőik kiutat keresnek a designba merevedett építészeti útvesztőből. A távoli, egzotikusnak számító múzeumi építészeti produktumok között tartja számon a szaktudomány az ausztráliai Melbourne-ben 2002-ben megnyílt civilizációs múzeumot (Melbourne Museum), illetve a szintén közelmúltban alapított canberrai Ausztrál Nemzeti Múzeumot (National Museum, 2001). Ez utóbbival kapcsolatban elsőként az a kérdés merül fel, hogy a 21. század elején létrejövő nemzeti múzeum milyen eszmeiséget, üzenetet hordoz? S a válaszokban a korszerű múzeumépítészetnek is meghatározó a szerepe.

6

5 A Csendes-óceáni térség jelenléte és helykövetelése a globális gazdasági és kulturális folyamatokban és áramlatokban szinte napi jelenségként ismeretes.

6

6 A múzeumi szféra eredményeinek mégoly jelzésszerű vagy vázlatos szerepeltetése kívánatos egy mégoly vázlatos felvetésben is. A modernizációban élenjáró Távol-Keleti társadalmak (Korea, Indonézia, Japán, s újabban elsősorban Kína) múzeum építészetének eredményeiben a globális trendek és a helyi tradíciók keveredése egyaránt megfigyelhető.

6

7 Japánban a 20. század utolsó évtizedében múzeumok sokasága épült - elsősorban a helyi politikai vezetők döntéseinek eredményeként - ezek többsége azonban építészetileg és gyűjteményeit tekintve is középszerű intézmény. Előfordult, hogy egyegy kiemelkedő értékű műtárgy műkereskedelmi beszerzését követően gyakorlatilag megállt az intézmény fejlesztése, illetve a számunkra szokatlan másolati megoldásokban teljesedett ki. A japán felfogás a hitelességről és az eredetiségről markánsan különbözik az európaitól lásd a 20 évente újjáépített „ősi" Ise templomot. Persze ellenpéldaként értékelhető Leoh Ming Pei tokiói Miho Múzeuma, melyet 1997-ben a világ 10 legjobb design-ja közé választottak.

6

8 A gyarmatosítás korában múzeummal nem rendelkező országok - esetenként korábbi gyarmatok - jelenleg érzékelhető intenzív múzeumalapítási szándékai egyértelműek. Részben ehhez a körhöz tartozónak ítélhető a 2007-ben Saadya szigetén (Abu Dhabi) megnyitott kulturális centrum grandiózus koncepciója is.

6

9 A kínai központi koncepció mentén szerveződő, s pénzügyi hátterét tekintve némileg az oroszországihoz hasonlót sejdítő programok méretei és irányai jelenleg még csak szórványosan ismertek. Az már ezek alapján is körvonalazódik, hogy szükségszerű lesz rövid távon akár a globális múzeumépítészeti trendek és kihívások palettáján a kínai színek megismerése is. Az épület üzenete Világszerte rengeteg múzeum működik régi, akár műemlék épületben. Ez eleve sugall egy bizonyos üzenetet, de sok esetben hátrány, mert a 21. századi látogató a neki tervezett épületekben érzi otthonosan magát. Ezen esetenként a bejáratok, fogadóterek átépítésével kívánnak az intézmények változtatni, vagy a homlokzatokon elhelyezett hatalmas színes képekkel frissíteni az épület s egyben az intézmény üzenetét.

7

0 Érdemes a figyelemre a múzeumépületek tervezésénél alkalmazott eljárások 8. kép. A Täte Modern tervének részlete (Herzog és de Meuron, 2000) 61. RAJCSÁNYI Gellért 2010. 13. 62. Vö. GYÖRGY Péter 2009. 63. Ismeretes olyan merész elképzelés amely szerint a Téli Palotát összekötik föld alatti folyosóval a Főhadiszállás épülettömbjével. Vö. EBLI Gábor i.m. 247. 64. Ilyen a müncheni Goetz-gyűjteménynek helyet adó múzeum (Herzog és Meuron 1992, lásd Museum XXI 2001. 35-36.), a Benesse house for contemporary Art (Tadao Ando, 1992), a bregenzi Kunsthaus (Peter Zumthor, 1997), a Shiuzokai Paper Museum (Shigeru Ban, 2002), a beaconi DIA épülete (Robert Irwin és az OpenOffice Art 4Architecture Collaborative, 2003). GYÖRGY Péter 2007. 266-267. 65. EBLI Gábor i.m. 258-259. Csak jelzem, hogy az antropológiai szempontok a sajátos ausztrál összefüggések ismeretében egészen érdekes eredményeket indukálnak, pl. az aboriginal művészet bemutathatósági problematikája a kulturális emancipáció részeként. Vö. GYÖRGY Péter 2003. 19. 66. Egyértelmű pozitív példaként említi GYÖRGY Péter a az Uj-Kaledóniai Kanak Kulturális Centrumot (Jean-Marie Tjibaou), amely sikeresen fordítja le a lokális építészet sajátosságait a modern építészet high-tech nyelvére. GYÖRGY Péter 2003. 143. 67. Tokiói múzeumokról vázlatos áttekintés EBLI Gábor i.m. 272-275. illetve az Ueno Park múzeumi negyedről 280-281. Az épületek átépítésével kapcsolatos jellemző kortárs japán felfogásra jó példa a Naoshima Art Museum (Tadao Ando, 1992), illetve Museum XXI. 2001. 25. 68. SZABLYÁR Eszter 2010. 78. 69. GYÖRGY Péter 2007. 252. újabban és részletezve Bellini-Daglio 2008. 70. VÁSÁRHELYI Tamás 2009. 47. 174