Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Batári Zsuzsanna: A nyári konyhák – Kérdések a nyári konyhák kutatásával kapcsolatban

I 6. kép. Kenyérsütés Magyarzsákodon a nyári konyhában I 7. kép. Kenyérsütés a nyári konyhában Zetelakán (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2005) (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2004) A nyári konyhákra egyfajta megkésettség jellemző minden korszakban, például a bennük álló kemencék épülhettek együtt szabadkéménnyel még abban az időszakban is, mikor a lakóházban lévő konyha már lepadlásolt volt, és zárt rendszerű kémény vezette el innen a füstöt (Filkeháza, Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Ez a jelenség arra ösztönöz, hogy a nyári konyhák tüzelőit vizsgáljuk meg, mert őrizhetnek olyan megoldásokat, amelyek már lakóépület esetében nem dokumentálhatók. Mivel a nyári konyhákban manapság az újabb típusú, gázzal vagy elektromos árammal működő tűzhelyek is megtalálhatók a régebbi takaréktűzhelyek mellett, és a különböző tüzelők párhuzamos együttélése figyelhető meg, felvázolható akár egy tüzelőberendezés-fejlődési vonal is, amely összevethető a lakóépületek tűzhelyeinek és tüzelőberendezéseinek adataival (15. kép). A vidéken élő emberek praktikus világszemlélete és hozzáállása eredményezi azt, hogy a különböző típusú tűzhelyeket megtartják, egymás mellett használják. Mivel még működő szerkezeteket és tárgyakat nem dobnak el, így rengeteg olyan tárgyat őriznek, amely még használható valamire egy esetlegesen előforduló vészhelyzetben - ezek közé tartoznak az öregebb tűzhelyek is. Funkció A nyári konyhák eredetét tekintve az első és legfontosabb funkció az ételkészítés, vagyis a sütés és főzés - a kenyérsütő kemencék jelenlétéből adódóan (16. kép). A kenyérsütés a magyar nyelvterületen fokozatosan szűnt meg, általában egészen a 20. század második feléig jellemző volt, de bizonyos tájegységekben máig megfigyel18. kép. Szőlőaszalás nyári konyhában Hercegkúton (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2004) hető jelenség ( I 7. kép). A házi kenyérsütés megszűnését meghatározó tényező a vidéken megjelenő pékség, amely termékeit a 20. század második felétől adja el kisebb falvakban - sokszor mobil árusítással. Ettől kezdve mind kevesebb és kevesebb kemence maradt meg a házaknál, a nyári konyhák új funkciókkal bővültek. Az ételkészítéshez tartozik a tartósítás témaköre is, ennek szintén egyik fő helyszíne a nyári konyha. Téli időszakban - olyan háznál, ahol ekkor nem használták a nyári konyhát és az hűvös, száraz maradt - sokszor itt szárították és szárítják még ma is a gyümölcsöket, hogy azok tovább elálljanak ( 18. kép). A nyári konyhákban folytatott főzéssel a háziasszonyok megkímélték a lakóépületet a kosztól és a főzéssel já12