Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Tamás: Présházak, prések és különös zárszerkezetek a mórichidai és csikvándi szőlőhegyen – Értékmentés középiskolás diákokkal

Józsa Tamás PRÉSHÁZAK, PRÉSEK ÉS KÜLÖNÖS ZÁRSZERKEZETEK A MÓRICHIDAI ÉS A CSIKVÁNDI SZŐLŐHEGYEN f Értékmentés középiskolás diákokkal Népi Építészeti Felmérő Tábor A „Hild József" Építőipari Szakközépiskolában, 1996-ban gyors elhatározás és előkészítő munka után nyári népi építészeti felmérő tábort hirdettünk. A szín­hely Mórichida, az időtartam két hét bentlakással, költ­ségek fedezete pályázati forrásból. A diákoknak tet­szett a kezdeményezés, így a résztvevők egy része folytatta a munkát az elkövetkező tanév közben is, és megalakult a népi építészeti diákkör. Elsősorban a mű­emlékvédelmi szakirányhoz illeszkedve, azóta is éven­te szerveztünk különböző helyszíneken Népi Építészeti Felmérő Táborokat. Mindig az adott településhez kap­csolódó érdekes épületek, különféle objektumok fel­mérésén, vagy éppen a rendezési terv örökségvédelmi fejezetét alátámasztó dokumentáció összeállításán fá­radozva. Célunk a szerkezeti ismereteken, a rajzi kész­ség fejlesztésén, a különböző kreatív kézműves foglal­kozásokon túl az, hogy a résztvevő diákokkal megis­mertessük a Kisalföld, a megye építészeti emlékeit, az itt élő emberek évszázadok alatt kialakult életét, szo­kásait. Munkánkat az OMvH, majd később a KÖH te­rületi képviselőjének szakmai segítségével összeállított program szerint, iskolánk mérnöktanárainak szakmai irányítása mellett végeztük. 1 Mórichida A község Győr-Moson-Sopron megyében, a Marcal és Rába folyók menti síkságon fekszik Győrtől 35 kilométer­re déli irányban. A története egészen a római korig nyúlik vissza, amelynek során viselt mezővárosi rangot is. 2 Állító­lag ebből az időből származik a Szőlőhegy eredeti Akasz­tódomb elnevezése is. A település múltjában fontos volt, hogy rajta keresztül vezetett a tét-soproni törvényhatósá­gi közút és a Marcalon és a Rábán is itt lehetett átkelni. 2. kép. Új utca 4. Szabó László lakóháza Először a falu település-szerkezeti vizsgálatára került sor, majd több műemléki védettségre érdemes lakóház, porta felmérésére. A legrégibb házat 1786-ban építették. De fi­gyelmet érdemel a település külső részén, a Marcal árteré­ben, elhelyezkedő „Bordács" halmazfalu jellegű beépítése, több, szabadkéményes konyhát magukba foglaló házai is. A sok egyéb érdekesség között külön említendő még egy több mint száz éves, ma is élő akácfából kialakított gémeskút. Élőfa gémeskút Mórichidán a Fő utca 99. alatt található egy ma már használaton kívüli gémeskút. Érdekessége, hogy egy arra alkalmas akácfa felhasználásával készítették. Arra nem 1. Az elkészült tervdokumentációk megtalálhatók, kutathatók a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Archívumában a Győr-Moson-Sopron Megyei Főépítészi Hivatal mellett működő Kisalföldi Népi Építészeti Archívumban és a Hild József Építőipari Szakközépiskolában is. 2. Győr-Moson-Pozsony Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegyék és Győr Törv. Hat. Jogú, Sz. Kir. Város. Részletes Ismertetője és Mo­nográfiája az 1929-1930. évekre 282. oldal 125 I. kép. A második katonai felmérés XXV col. 50. sect.

Next

/
Thumbnails
Contents