Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben
40. kép. 1824-ben készült térkép a telekről a rajta lévő épülettel, pincével és díszparkkal zók ismerték fel, hanem országos figyelmet kapott akkor, amikor az Országos Műemléki Felügyelőség 1983. december 7-ei határozatában 1 8 (Ikt. szám: 12733/1983, ügyintéző Kriszt György) a lakóházat és a pincét műemlék jellegű építménnyé nyilvánította. 41. kép. Kerti kőpad annál egyszerűbb megjelenésű. Ez a nyílászárók méretében is megmutatkozik. Valószínűleg a kisház eredetileg azt a funkciót szolgálta, hogy a vincellér időközönként a munkafolyamathoz igazodva a szőlőben aludhasson. Később, amikor a vincellér családjával együtt felköltözött a szőlőbe, akkor oszthatták meg a kisházat konyhára és szobára, valamint nyitották meg a présház jobboldali szobáját számukra. A villa védettsége Végezetül röviden tekintsük át a villa jelenlegi hivatalos megbecsültségét. Szerencsére a villa és környezetének értékét nem csak a helytörténeti kutatással foglalkoAz Ecker-villa 207 éves fennállása óta Ménfőcsanak történetében mindvégig megbecsült értéket képviselt, és jelenleg is képvisel, mind kultúrtörténeti, mind építészeti szempontból. Azonban annak ellenére, hogy a telek és az épület műemléki védettség alatt áll, a falura vonatkozó rendezési elképzelések, a környező telkek tulajdonosi törekvései és a villa tulajdonviszonyai nem szolgálják, sőt mondhatni veszélyeztetik az épület és környezetének kiemelt megbecsülését, értékőrző fennmaradását. A folyamatos beépítési törekvések, illegális utcák megnyitása mind veszélyt jelentenek az egyedi tájképi milliőre, a házra és a pincerendszerre, mint összetartozásában még fokozottabban egyedi értékre. A villa hasznosításának kérdésére nehéz válaszolni, hiszen jelenleg magántulajdonban van. Kétségtelen, hogy a villa ma már teljes rekonstrukciót igényel, melyhez jelentős pénzforrásokra van szükség. A magántőke természeténél fogva ebben csak akkor érdekelt, ha befektetése belátható időn belül megtérül, mint például a csopaki Jásdi pince, vagy a Disznókőn lévő Sárga Borház esetében. Állami forrás várhatóan még hosszú ideig csak 18. OMF 1983. 120
