Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben

3. kép. Az első katonai felmérés, 1783. 4. kép. A második katonai felmérés, 1853. Az itt látható, I 783-ban készült első katonai felmérésen jól látszik, hogy Csanak (Czanak) és Ménfő (Pusta Mőfi) két különálló helység volt. Csanakon már látható a kialakult faluszerkezet, Ménfő pedig ekkor még puszta névvel szerepelt, de már látható a felirattól jobbra a kastély-birtok és a kápolna. A két települést a Horgas utca köti össze, mely egy vízmosás horhosa, ezért a csanakiak hosszú ideje „horgas"-nak nevezik. Jól megfigyelhető a térképen, hogy Ménfő még alig lakott, és Csanak is még csak egyutcás falu. A felmérés az egész területet egyetlen hatalmas szőlőbirtoknak ábrázolja, melyen a „Bewohntes Weingebürg" felirattal jelzi, hogy lakott szőlőterület. Megjegyzendő, hogy a több évszázados hagyománnyal bíró szőlőművelés ezen a tájon természetesebb fejlődést mutatott, mint az ország sok más szőlőterületén. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a győri polgárosodás jelei már korábban mutatkoztak, mint az ország többi részén. Az 1853-as második katonai felmérésen már Ménfő is kiépült falu, utcákkal, házakkal, vasúttal. A térképen jól látható a falu legrégebbi utcája, az Öreg utca házakkal. A Puszta Szőlő legmagasabb pontja, a Világosvár is jól kivehető. A Puszta Szőlői dombok gerincén futó út mellett a térkép már jelzi az Ecker-villa helyét. Az első katonai felméréssel összehasonlítva jól érzékelhető, hogy Ménfő a közben eltelt 70 év alatt sokat fejlődött, változott. Ez egyrészt a vasútnak, másrészt a gazdasági fejlődésnek köszönhető. Kialakult a ma is jellemző faluszerkezet, a mai főutcák mentén már lakóházak sorakoznak. A reformkor haladó győri polgára - Ecker János A villa névadója, Ecker János a reformkori Győr jelentős személyisége volt. Művelt, iskolázott személy, aki több idegen nyelven beszélt, hangszeren játszott, aktívan részt vett Győr város irányításában, társadalmi életében. Szülei id. Ecker János vaskereskedő és Payer Magdolna, 1787-ben Mosonból költöztek Győrbe, és itt lettek polgárok. Az ifjabb Ecker János már itt született 1788. október 6-án. A család vagyoni állapota megengedte, hogy jó nevelésben részesüljön, ennek eredményeként a német nyelven kívül jól tudott magyarul, valamint latinul. Gimnáziumi tanulmányait a győri Bencés gimnáziumban végezte KISFALUDY Károly

5 osztálytársaként. Apja halála után beállt anyja mellé a vaskereskedésbe segítségnek, így felvették a polgárok sorába. I 802-ben már állt a ménfői szőlőhegyen az idősebb Ecker János által építtetett nyaraló, az Ecker-villa. Itt szeretett legszívesebben pihenni a tulajdonos, aki nagy borszakértő volt. Ménfői bora, melyet vincellérével együtt termelt, igen híres volt, azzal kereskedett is. Gyakran hívta ide vendégségbe barátait, szobájának erkélyéről szívesen vizsgálta a csillagokat, innen figyelte a napfelkeltét. Sűrűn látott vendég volt nála Bezerédj Ignác 5. kép. Ecker János 5. KISFALUDY Károly (Tét, 1778. február 5. - Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója. 107