Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
96. kép. Téglából rakott húsfüstölő a Pusztán, embermagasságú nyílással A 94. képen Gazdag Sándor, Mártély, Tanya 58. Székhalom-dűlőben lévő tanyájában, a magas oszlopszerű füstölő látható, amelyet a gazda maga épített az 1970-es években. Fala egysoros vályog. Átlagvastagsága a tapasztással együtt: 12 cm. A berakodó és tűzhelynyílása 280°-ra, Ny-ra tekint. A szemközti és oldalirányban lévő, eredetileg 4-4 cseréptartó lécen hódfarkú cserepekből volt a tetőborítás. A 95. rajzon a füstölő méreteit mutatjuk be. A rajz: homlokzati, B rajz: oldalnézetben. Részletezve: a = tetőfedés, b = berakodó; elől lécekből álló faajtó zárja le a füstteret, c = a vályogból rakott, tapasztott, meszeletlen fal, d = tűzhelynyílás. Itt azért adtuk meg a tüzelőnyílás tájolását, mivel ezek a kültéri füstölők zömében a tanyaház bejáratával szemben álltak. Ha az udvar más részébe kerültek, ezeket akkor is igyekeztek nyugati tájolással fölépíteni. A 96. képet a Pusztán fényképeztük: Csomorkány és Székkutas között. A húsfüstölő elhagyott tanya udvarán állt. Téglából rakták. Különös és az általunk látottak között az egyetlen olyan építmény volt, ahol elől embermagasságú nyílást hagytak rajta. Nyilvánvaló, hogy könnyebb volt beleállva a füstölendő húsfélét a rudakra fölakasztani, de gondot okozhatott a hatalmas nyílás szigetelése, hogy a füst ne ott illanjon el, hanem a hús fölött szálljon ki. 97. kép. Pusztai húsfüstölő felül berakodó, alul tűznyílással Nyílásfedőnek, ajtónak már nyoma sem maradt. Elképzelhető, hogy rossz pokrócot, vagy zsákdarabokat akasztottak rá. A 97. képen látható pusztai füstölőnek szintén hosszú, keskeny nyílása volt, de ebben nem lehetett beállni. Felül, ahol az ajtóval fedték, kiszélesedett és itt tudták a húsokat, szalonnát a rudakra akasztani, alól pedig a tűznyílás födetlen maradt, hogy levegőt kapjon. Nyeregtetőt kapott, az oromfalat előlhátul deszkából alakították ki. A 98. képen látható, hogy téglából nagyméretű füstölőt építettek, és kívül betapasztották. Hátrafelé ereszkedő cseréptetővel födték. Mivel közel négyzet alakú volt az alaprajza, a szűk bemeneti nyílásokon át igen nehéz lehetett a hátsó részébe a rakodás, és a tűz kezelése. A 99. képen Fehér Ferenc kardoskút-pusztai 333. sz. tanyájában, a háború után vályogból épített, tapasztott, 1974-ben fotózott kettős hasznosítású, kúp formájú kerekóla látható. (A képet a kerekólak bemutatásánál is közöltük. 19 6) Hasonlóval nem is találkoztunk máshol. Tavasztól késő őszig baromfi ólként használták, míg ősztől tavaszig, főleg karácsony környékén füstölőnek. Belül vállmagasságban rudakat építettek a falba, és az ól tetején kürtőt hagytak, itt távozhatott a füst; egyébként fölül a lyukat féltéglával födték. Gazdája nagyon büszke volt rá. 196. SZENTI Tibor 1978. 1976-1977/1. 287. 3. fotó, és a 302. oldalt követő leporelló-rajzok között alap- és metszetrajza. 71
