Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
ték a gyülekezet tagjait. A susáni Réz és Kasza utca közötti gyülekezeti termükben, amely parasztház szobájából állt, az 1940-es években dédanyánkkal még magunk is jártunk. Meghagyták a kemencét. 109 A csupasz, fehérre meszelt falak között a kisasztalon lévő Biblia és a búbos voltak azok a „szakrális tárgyak", amelyek az Úrasztala helyett „szent" helylyé tették a helyiséget. Ez a kemenceszeretet az egész vásárhelyi társadalomra kiterjedt. „A századforduló [19-20. század ] előtt gazdag és szegény háznál egyaránt boglyakemencével fűtötték a házat, és abban sütötték a kenyeret Hódmezővásárhelyen" - írta KISS Lajos. 110 Ebben az időben a tanyákon ez mindenütt általános volt, függetlenül attól, hogy a gazda melyik paraszti réteghez tartozott. A kemencének a családösszetartó szerepe mellett, ahogy KISS Lajos is írta, a kenyérsütés volt a másik pótolhatatlan értéke, hiszen az egész éves paraszti munka gyümölcse, a legfontosabb táplálék, a kenyér sütésével, megteremtésével csúcsosodott ki. „A kemence helye állandó. Mindig a ház 11 1 hátulsó részében áll, a ház és a pitar fala közötti sarokban, szája pedig mindig a pitarba nyílik. A régi öregek a mondott helyen agyagból készítették. A kemence alját vályogból rakták ki kerekre, szemmérték után. Széles padkát és nagy kuckót hagyva, számították ki a kerekségét. A padka rakásánál a vályogot soronként kijjebb rakták egy kevéssel, hogy mikor a kész padkára ráültek, a csizma sarka ne érjen mindjárt a padka oldalához... Egyenes oldalú padka is volt... A többi részét, tehát a kemencefenék alatti részt, az udvarból bevitt feketeföld képezte. A földet lefurkózták, arasznyi homokot terítettek rá, és erre rakták ki vörös téglából a fenekét." 11 2 A padka és kemencefenék magassága mintegy fél méter volt. „A régi kemencék fala agyagból készült." A falát agyagcsukákkal úgy építették, ahogy az agyagedény korongozás nélkül, fölrakással formálódott, befelé mindig szűkülő sorokkal, csonkakúp alakúra. 113 KISS Lajos idézett tanulmányában részletesen leírta, hogyan készült a kemence. A vásárhelyi tanyai kemencerakásról a kopáncsi Nagy Pál gazda tanyaépítését bemutatva, korábban írtunk, és részleteztük mind a vessző- és lécvázas, mind a cserépdarabokból alakított kemencetest készítését. 11 4 BARABÁS Jenő arról tudósít, hogy a vesszővázas kemence már a 12-13. századból Étéről ismert volt. 11 5Gyűjtőútjaink során sajnos már csak e két kemence-fal109. SZENTI Tibor 1979. 61. 110. KISS Lajos 1958. 91. 111. Szobát kell alatta érteni. 112. KISS Lajos 1958. 95. 113. KISS Lajos 1958. 95-96. 114. SZENTI Tibor 1979. 19-20. 115. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 87. 116. KISS Lajos 1958. 98. 117. KISS Lajos 1958. 97. 24. kép. Üldögélés a Rácz-tanya kemencepadkáján típussal találkoztunk. A korábbi típusok a kemencék viszonylag rövid élete miatt elpusztulhattak. Ebben erősít meg bennünket KISS Lajos következő adata is: „Az 1890-es évektől lassanként elterjedt a cserépből csinált kemence." 11 6 KISS Lajos érdekes eljárást említ még: „Tóth Pál, aki felsőkopáncsi tanyáján ekével felhasította a sziket 6 coll (15,5 cm) vastagon, és a felvágott lapokból rakott magának kemencét 1917-ben." 11 7 Ez a módszer meglehetősen egyedi eset lehetett. Fő gyűjtőhelyünk éppen a kopáncsi tanyavilág volt, de ezen leíráson kívül ilyen kemenceépítéssel nem találkoztunk. Ötletesnek tartjuk. A Tisza szabályozása után, az 1860-as években szárították ki a Hód-tavat, és a vele kapcsolatos ereket, amelyek behálózták az egykori Nagy Rétet, ahol ezt követően kiosztották a telkeket és megindult rajta a kopáncsi tanyásodás. A föld igen sovány, iszapos, kagyló- és csigahéjakkal, korhadó vízinövény maradványokkal volt tele. Összetömörülve szí39
