Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
17. kép. Korszerű szemeskályha haszemet, és négy sarkába bedolgozza az agyaggolyókat, amelyek az égetésnél a sarkok szétnyílását meggátolják, és a végső formát megadják. A 16. képen a kiégetett kályhaszem látható hátulról. A 17. képen a mester egy elkészült, beépített szemeskályhája. A 18. képen egy hagyományos módon, téglából épített, udvari kemence látható, széles kaminkéménnyel, faoszlopokon nyugvó, kör alakú léctetőzettel. A búboskemence száját fém KAMINAJTÓ zárja, alatta kis pörnyelyuk, fölötte a füstölő ajtaja látható. * Alábbi fölvételeinken bemutatjuk a vásárhelyi tanyákon talált kemencepadkákat. Le kell szögeznünk, hogy a külterületen nem volt jellemző a padka nélküli kemenceépítés. Ahol a kemencéknél nem találtunk padkát, ott azt a 20. század derekán lebontották. Erről árulkodik a 19. képen látható mártélyi Szita Gaál-tanyán talált szobai kívül fűtős, többször átépített kemence is. Az történt, hogy az eredeti diagonális belső elrendezést fölváltotta a páros polgári ággyal megváltoztatott szobarend, és a keresztirányban párhuzamosan elhelyezett két ágy igényelte a kemence és a konyha felőli ágy közötti távolságot. Mint látható, a modernizálás azzal is előrébb jutott, hogy az így teljes magasságában látható kemencét ugyanazzal a sablonmintával díszítették, mint a szobafalat. A padka eltávolításáról árulkodik az is, hogy az ülőalkalmatosság magasságának megfelelően, a kemence lábazata befelé szűkült, hogy az ott ülők csizmája, bakancsa ne rúgja le a meszelést és a tapasztást. 101. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2. 272-273. 18. kép. Hagyományos módon épített udvari kemence tetőzettel A 20. képen a mártélyi Szita Gaál-tanyán lévő szobai kemence konyhafal felőli ..vállát" láthatjuk, amelyet Vásárhelyen gyakran neveztek kispadkának, ritkábban kiskuckónak is. Ezen száradó kovászélesztőt, nedvességtől védendő konyhasót és tört paprikát, dohányt, gyufát stb. tartottak. Mint azt később olvasni fogjuk, Vásárhelyen a padkának rendkívül fontos társadalmi szerepe volt. Bizonyítja ezt a 21. képen látható mártélyi nyári konyha kemencéje is. Nem valószínű, hogy az időszakos használata miatt itt sokat üldögéltek volna, mégis megépítették. Valószínűsítjük, hogy éppen a szezonális igénybevétele miatt, padkát építettek még a 22. képen látható kopáncsi tanyaház bejárata mellett is, ahová jó időben kiülhettek az öregek nézelődni, beszélgetni. BÁLINT Sándor írta: „A konyhatűzhely mellett alig volt valami a régi parasztotthonban jelentősebb, mint a kemence. Oszi, lucskos időben és sötét, hideg télben, sőt tavasszal, böjti szelekben is a kemencét őrizte az egész család, hogy - mint tréfásan mondogatták - el ne szaladjon. Tápén a trónszerű kispadka a családfőt illette meg. A kemencét körülülték, körülfeküdték. Ott száradt rajta, esetleg a tetején az elázott gúnya, lábbeli, kimosott fehérnemű, pelenka. A kapca a kemence nyakára került. A vállán a vizespohár, kancsó, gyufa, továbbá a só, amely itt nem ereszkedett meg..." 10 1 Megjegyezzük, hogy Vásárhelyen a kemence használatával tartózkodóbbak voltak. Városban is ritkán, de lehetett olyan kemencét látni, amelynek volt magasított kispadkája, de tanyán ilyennel nem találkoztunk. Helyette itt mindenütt a 36
