Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Kemecsi Lajos: A tudományos kutatás a magyar szabadtéri néprajzi múzeumokban

szóló pillanatképen túl) a szabadtéri múzeumok modernizációjával foglalkozott. Előadások hangzottak el a kommercializálódás kérdésköre, a marketing, a munkatársak képzése témakörében. Külön kiemelt tematikus egységként a konferencia az élethosszig tartó tanulásban betölthető szerepekkel foglalkozott. Ez is jelzi, hogy az ilyen jellegű kutatások, a specializálódott látogatóvizsgálatok bázisára építve mennyire hangsúlyos szerepet játszanak.

3

5 Jan VAESSEN, az arnhemi The Nederlands Openluchtmuseum volt igazgatója a közelmúltban pontos látleletként számunkra is hasznosítható kihívásokat fogalmazott meg a szabadtéri múzeumok számára; 1. minden szabadtéri múzeum örökségi intézmény, amely számára a nemzeti identitás örökség konstruálás problémaköre komoly kihívást jelent; 2. a szabadtéri múzeumok közös jellemzője az egység a sokféleségben - a társadalmi sokféleség, a multikulturalitás; 3. meghatározó jelentőségű, hogy létezik egyedi szabadtéri muzeológia, amely nem csak az épületekről és a tárgyakról, hanem az emberekről szól. Ezzel összhangban alapkompetenciája az ilyen típusú múzeumoknak nem az analízis, hanem a szintézis. S ennek bemutatásakor figyelembe kell venni, hogy nem a puszta tények, hanem a történetek keltik fel és tartják ébren az érdeklődést. így az intézményi tudományos kutatások is ebbe az irányba mutatnak.

3

4 Ma a high tech, a virtualités és az erős vizuális hatások között élő látogatókat kell megszólítani a kiállításokkal.

3

7 Az egyediség és a különlegesség most a szabadtéri néprajzi múzeumok valódiságában van: valós természeti és épített környezet, valódi emberekkel való találkozás és együttlét, valódi beszélgetések biztonságos találkozási helye a múzeum. A U. súlypont VAESSEN okfejtésében az oktatás változatos és minden korosztályt elérő formáit jelenti. Az 5. a piac és társadalom hatásairól szól: a látogatószám- és bevétel-növelés hatásmechanizmusa miatt fontos leszögezni, hogy elsődlegesen nem a piacot, hanem a társadalmat kell szolgálnia a múzeumoknak. A színvonalas oktatási tevékenységhez elengedhetetlen minden országban az állami támogatás.

3

8 A folyamatos, hosszú távú tudásfejlesztés feltételeit az egyetemek és múzeumok közösen alakíthatják sikeresen. Az egyetemi kutatócsoportokkal közösen végzett munka sikeresen kiszűrheti az elméleti hiányokat. A szabadtéri múzeumok fontos forrásai lehetnek az egyetemi alapú kutatásnak, a tudományos eszközkészletnek (arzenálnak). A gyakorlati kísérletezés laboratóriumi helyszínei a múzeumok. Párhuzamok vonhatók a kísérleti régészettel, annak eredményeivel.

3

9 Jay ANDERSON érzékletes hasonlatát idézve a szabadtéri néprajzi múzeumok a „Kon Tiki földi változataként működhetnek".'

1

0 A múzeum az egyetemi kutatás eredményeinek szélesebb közönséggel való megismertetésének is kiemelt helyszíne. A múzeum képes feltárni a képzési-metodikai hiányokat, s azok megszüntetésében is élenjáró szerepet játszik. Az új kutatási igények más diszciplínák bevonását eredményezték (természettudományok, technológia). Az építészettörténet mellett egyéb kompetenciák is kötődnek napjainkban a szabadtéri néprajzi múzeumokhoz/

1 A bemutatáshoz és tanításhoz is szükséges a korszerű tudás. Ha az intézményben dolgozók tudják, hogyan használják saját intézményük kutatási/vizsgálati potenciálját, képesek világos és követhető utat mutatni a tudás korábban nem ismert területei felé.

4

2 Ebben látom én az egyik hosszú távú megoldást a szabadtéri néprajzi múzeumok élenjáró tudományos kutatómunkája számára. A közelmúltban készített legkorszerűbb összefoglaló kézikönyv készítője, Sten RENTZHOG kötetében megfogalmazottak, illetve legutóbbi előadásai is egyaránt hangsúlyozzák, hogy a múzeumi küldetést folyamatosan szükséges a társadalmi, gazdasági és tudásbeli keretekhez igazítani, érzékenyen figyelve annak jelzéseire.

4

3 Nyilvánvaló, hogy erős és sikeres múzeummá azok lettek, melyek sokirányú társadalmi kapcsolattal rendelkeztek, ismerték saját környezetüket és nem bezárkóztak, hanem együttműködtek. Véleményem szerint az intézményeken belüli státusza a kutatómunkának várhatóan abba az irányba mutat, amit egy Thomas BLOCH RAVN-tól származó idézettel érzékeltetek: a dániai szabadtéri néprajzi múzeumban a kutatás hasonlóan működik, mint a Nokiánál, ahol egy külön részleg műveli a fejlesztést.

4

4 A szabadtéri néprajzi muzeológia kutatási tevékenységében szerves fejlődésre, átgondolt építkezésre van szükség. Egészséges egyensúlyra az új kutatási paradigmák és a már bevált módszerek, az időtálló tudományos tételek között.

4

5 Tudományszakunknak -, s benne a szorosan vett szabadtéri néprajzi muzeológiának - továbbra is elsősorban a hazai társadalmi, művelődési folyamatokat kell szem előtt tartania, s ilyen irányú tevékenységét a saját kutatási hagyományait szem előtt tartva érdemes folytatnia. 35. JENSEN, Inger-ZIPSANE, Henrik 2008. 3. 36. VAESSEN, Jan 2008. 22-31. 37. Vö. BALÁZS György 2002. 38. VAESSEN, Jan 2008. 30. 39. RENTZHOG, Sten 2007. 40. ANDERSON, Jay 1985. 41. RENTZHOG, Sten 2007.409-410. 42. Vö. RENTZHOG, Sten 2007. 412. 43. RENTZHOG, Sten 2007.; 2008. 44. BLOCH RAVN, Thomas 2002.47.; 2008.20-21., illetve jelen konferencián tartott előadása, ,.A szabadtéri múzeumok egy új kor hajnalán" címmel. 45. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005. 20. 273