Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában

vánalom. A tervek kialakulóban vannak, enek első tervezetét 2008-ban L. BALOGH Krisztina pályázatban elkészítette. Ugyanő több szakértő meghívásával szeretne vitát rendezni a lehetőségekről. Mások véleményét kikérve tervrajzokat is készített. Hozzátéve a saját gondolataimat a továbblépés két nagyobb mozzanatának gondoljuk: Az eddig megépített egységekben még hiányzó objektumok pótlását, a még be nem rendezett, főként gazdasági épületek berendezését. A csökölyi színben olajütőt kívánatos lenne berendezni a meglévő taranyi stupával (olajütővel) a középpontban, ugyanis Csökölyben több olajütő is működött. A csökölyi telken a hiányzó istálló rekonstruálása, a somogyszobi telekre egy kisméretű (talpas, vagy borona) istállóspajta, a kisbajomi portára egy favázas vagy borona pajta beszerzése vagy rekonstruálása, telepítése lenne szükséges. Utóbbiakat még ki kellene választani, (pl. Csököly, Dózsa utcából istálló, Inke, Vörösmarty utca 5-ben 1986-ban SASI János fényképezett egy zsilipéit boronafalú istállóspajtát, WINKLER Ferenc fel akart méretni egy őrtilosi istállóspajtát), vagy a rajztárban lévő anyagok alapján rekonstruálni kívánta. A somogyszobi telken nincs elég hely istállóspajtának, ezért az egyik kukoricagórét a pátrói portára lenne tanácsos áttelepíteni. Az alsoki pálinkafőzőt be kellene rendezni. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak vannak pálinkafőző eszközei, kölcsön kellene kérni. Az épületek és műtárgyak védelmének és biztosítása, korszerűbb őrzése elengedhetetlen feladat. Kisebb építmények is pótolandók, mint galambdúcok, álló tengelyű elágazó ágú tejesfazék aggató, két oszlopra állított deszka virágállvány a ház hosszanti homlokzata mellé, ház előtti szőlőlugas valahova. Az új egység létrehozásánál egyik fontos szempont, hogy a Szabadtéri Gyűjtemény bejárata a meglévő helyéről - mivel ott nagyon balesetveszélyes - a falu központjához közelebb kell, hogy kerüljön, az önkormányzatnak is ez az óhaja. Egy 20. század elejéről való elemi iskola épületet - lehetőleg református faluból lévőt - (eredetit) kellene e részre telepíteni, szilárd falút, cseréptetőset. A csurgói régi általános iskola még megvan, de mást is meg kellene nézni, végigjárni a megyét. Kutatni is szükséges a nagyobb református levéltárakban Budapesten vagy Pápán, megnézve alaprajzokat, tüzelőberendezést, fényképeket, iskolaleltárakat. Esetleg a Pedagógiai Múzeumban is van tárgyi anyag. Az iskolaépületben egy tantermet kellene berendezni, a többi teremben műhelyeket, és egy vagy két korszerű műtárgy raktárat. L. BALOGH Krisztina szeretne egy nagyméretű nyári színt létesíteni az iskola mögé talpas-vázas, sövény- vagy karóval rögzített, fecskerakásos falút, melyben nyári programokat lehetne rendezni, a látogatókat uzsonnáztatni, nagyobb tárgyakból időszakos kiállítást rendezni (kocsik, talicskák, szánok stb.). A depóban lévő nemespátrói házat SÁSI János szerint az út menti kereszthez közel célszerű felállítani. Pátróban a szálláskertes település nyomai még az 1930-as években is észlelhetők voltak, mivel a ház 1848-ban épült. Nagyon indokolt a külső pajtát és külső istállót a beltelken kívül helyezni, lenne rá elég hely. Borona vagy talpas-vázas pajtát, istállót már aligha találunk, de lehetne rangosabb téglaépületeket választani helyettük. A meglévő házhoz is téglából való gazdasági épületek csatlakoztak. A somogyszobi telek egyik kukoricagóréját lehetne a ház közelébe helyezni, és pl. fonott tyúkólat is, amilyenekről Vízvárról vannak felvételek. A zákányi gabonás kamra is ebbe az egységbe kerülhetne, úgy tudom, még megvan. A pátrói telekkel egy köznemesi és ráadásul evangélikus csoportot képviselünk, a berendezését, főképp a szobát ennek megfelelően kell elkészíteni. Nemespátróra vonatkozó néprajzi gyűjtések a kanizsai Thuri György Múzeumban jelentős számban kerültek KERECSÉNYI Edit és SZOMJAS Károlyné jóvoltából, ott is kell a tárgyi anyagra vonatkozóan kutatni. A pincék sorában még elférne egy, ahol a terepviszonyok megengedik, oda olyan fennálló falú, tisztán boronafalú pincét lehetne telepíteni valahonnan Csurgó környékéről, pl. Somogybükkösdről, amely alatt nagyméretű földpince alakítható ki tematikus kiállítótérnek, melyben L. BALOGH Krisztina szerint a faépítkezés technikáit lehetne bemutatni pl. egy félbevágott épület-makettel, de a megye más vidékeinek és külön a nemzetiségeinek építészetéről is lehetne egy kisebb összefoglalót adni. A temetőrekonstrukciót befejezni is ebben a szakaszban lehetne. Csak zselicire tervezték, mindenesetre katolikus sírjeleket is kívánatos lenne itt elhelyezni. Befejezvén beszámolómat, tudom, hogy kiegészítésekre, több helyen pontosításra szorul. „Az mi keveset írtam, igazat írtam" - mondta Tinódi Lantos Sebestyén. Magam részéről én is erre törekedtem: a valóságot megközelíteni. Kis, háziipari módszerekkel dolgoztunk, családiasan, de rohammunkában. A világ nagyon sokat haladt azóta, a módszereink sokban elavultak, de sikerült megmenteni a nemzeti örökség körébe tartozó javakból néhányat. Szeretném, hogy jó őrzői és gyarapítói kerüljenek Somogy megyébe és mindenhova az országba, ahol erre szükség van. 241