Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában

9. kép. Verem tyúkólak és a kisbajomi sertéséi a második telken. 2008. okt 18. (KNÉZY Judit felvétele) sőbb. Bár a községben hatalmas tűz volt 1843-ban, úgy tűnik, az általunk áttelepített ház megmaradt. Utca felőli, modernizált nagyméretű zsalus ablakai helyett Kisbajomból egy kisebbet és művesebbet vettünk mintának, és rekonstruáltuk, de ezt is „salusra". Kereszt mestergerendás a konyhája és szobája is, a konyhája gerendákkal fedett, ami elvileg 18. századi is lehetne. Sok tárgyat sikerült a házzal együtt megvenni, a ház kamrája és padlása néprajzosoknak szóló paradicsom volt a sok-sok műtárggyal. A kamra berendezését új helyén szinte ugyanúgy visszaállítottuk (10. kép). A padlásfeljárója a kamrából volt a konyhai fal tetejére támasztott, mozgatható falétrával. A konyha tüzelőberendezését más kisbajomi adatok alapján rekonstruáltuk, karóval rögzített csonkakúp alakú kemencével, tűzhellyel, katlannal. A szobát sarokpadosra rendeztük be. A kályha később készült el, mint a berendezés. Mázatlan csempékből rakattuk meszelt alapra, de az eredeti kályhaszemeket a bizei hegy egyik pinceszobájából gyűjtöttük, csak néhány újonnan készítettel kellett kiegészíteni. 1980-ban a csökölyi nagygazda (egykori féltelkes jobbágyi telke nyílt meg a ház jobbágykort idéző berendezésével. E ház különlegessége, hogy deszka homlokzatának csipkézetét kékre és vörösre festették (11. kép). A szobája hosszanti mestergerendás, melyen 1843 májusi dátum van, ugyanez az évszám volt a kályhacsempéken is. Berendezése hagyományos elemeket mutatott: volt két tálas-fogasa a bejárat melletti sarokban, a kisebbik fogas alatt tükör az utcai ablakok között, és az udvar felőli sarokban magas fiókos sublótok, rajtuk tálaló és díszedényfélék, kettőjük között asztal székekkel, miként LANTOS Miklós egyik fényképe ezt megörökítette. A hátsó fal mellett két ágy húzódott. Az ablakokon felül keskeny vitrázs díszlett. A vaskályha előtt ki tudja mikor bontották el a szemes kályhát, melynek néhány fiókja és csempéje még megvolt a padláson. A 10. kép. A kisbajomi ház kamrája (GŐZSY Gáborné felvétele, 1999). Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Fotótára Nr. 17.239. meglévő darabok alapján ilyen - aluL fehér meszelt talpra helyezett-zöldmázas szemeskályhát szerettem volna rekonstruáltatni. Ezt több ismertetőben is leszögeztem, mint határozott tervet. A ház megnyitójára sajnos, nem tudtuk elkészíttetni, mert nem vállalták a kaposvári fazekasok. Végül is egy Szennán talált 19. század végére jellemző barnamázas, alul is csempés szemeskályhát rakatott be L. SZABÓ Tünde és CSEPINSZKY Mária az 1840-es évekre jellemző szobaberendezés tárgyai közé az 1980-as évek elején. A szoba berendezése az építés idejének korszakát idézi sarokpados megoldással, hátul egy felvetett és egy használatban lévő ággyal (12. kép). A konyha kereszt mestergerendás, rendkívül nagyméretű, udvar és kamra felőli sarkában fekvésre szolgáló, bakokra tett deszkadikó mutatta, hogy itt aludtak is, hagyomány szerint a nagyon öregek. A konyha hatalmas mennyezetét valószínű nem tudták kellően áthidalni, ezért elől egy fallal keskeny füstölőt választottak le belőle, ebbe nyúlik át a szoba mestergerendájának a vége. A nagyméretű kemencét elülső sarkán a „kanyarókkal" (félkör alakú, tűzterelő keskeny sárfal), fölötte a láncon lógó „vasfazékkal" a kemence töredékei és emlékezés anyag alapján sikerült az eredetivel azonosra elké231