Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában
őrizze a kivágandó, rossz helyen nőtt vagy kiszáradt fákat, és javaslatokat tegyen újak telepítésére. CSEPINSZKY Mária feladatának érezte, hogy adatokat gyűjtsön Szenna és környéke népéletéről, ehhez kérdőívekkel, útmutatókkal láttam el. Néhány kézirata adattárba is került, de a Honismereti Híradóba is írt. 4 1 Igyekezett életet lehelni a holt épületekbe, programokat szervezett (fonás, szövés, tojásfestés, karácsonyfa állítás, gyermekjátékok készítése, pogácsa, lángálló, rétes készítése, gyümölcsaszalás). Mivel hosszú ideig nem volt megfelelő foglalkoztató terem, még a legutóbbi időkben is volt rá példa sajnos - sokszor a berendezett házak szobáiban történt a foglalkoztatás, jó időben a szennai pajtában. 42 Mária szívesen tartott tárlatvezetéseket, ebben a teremőrök is részt vettek. Túl sok feladat hárult rá. Népművelő feladatok teljesítéséhez próbált a vezetőség neki segítséget adni, de ő maga szerette fogadni a vendégeket. Inkább megfelelő páratartalmú, hőmérsékletű, biztonságosan zárható tárgyraktárra, megfelelő foglalkoztató helyiségre lett volna szükség, s talán néprajzos állandó jelenlétére. Az itt dolgozó falusiak némelyike igen jó adatközlő lehetett volna, ha lett volna időnk ezt kihasználni A segítő körhöz tartoztak a restaurátor leányok, akik hatalmas energiával végezték precízen és gyorsan mind a vegyszerbeszerzéseket, mind a tisztítási, állagmegóvási és restaurálási feladatokat az épületeken és tárgyakon egyaránt. VAMOSINE Ilona munkájáért nívódíjat is kapott, de vele együtt kezdettől a mai napig helytállt a kinti munkákban és tárgyrestaurálásban MARTON Klára, de hosszú éveken át CSISZÁR Jánosné is. A műhelynaplóban olvashatók JANOVICH István útmutatásai, és a végzett munkáról való beszámolók a restaurátor lányok részéről. Az ICOMOS Népi Építészei Szakbizottsága 1975 tavaszán körutat tett a megyében. Az ürügyet az adta, hogy DR. BAKAY Kornél igazgató tervezetet adott be, arról, hogy ne Szennára, hanem Nikiára, a Berzsenyi kúria parkjába telepítsük a lebontott faépületeket. A tervet elvetettük, én is aláírtam. A bizottság egyúttal megnézte a csökölyi, gigei talpas házakat, a balatonszentgyörgyi tájházat, a somogyszentpáli népi építészeti együttest, a leendő zamárdi tájházat, a felújítás alatt álló szántódpusztai majoregyüttest, de az épülő szennai gyűjtemény munkálatait is. Néprajzos munkatársaim BARABÁS Jenő, FÜZES Endre és BALASSA M. Iván e bizottság tagjaiként szintén támogatták az itt folyó munkákat. 1979-ben ismét ellátogatott e bizottság, elismerte a négyévi munkát, a szabadtéri néprajzi gyűjtemény megnyitását. BARABÁS Jenő élvezettel tartott spontán kiselőadást a csökölyi ház füstöskonyhájában arról, hogy a keresztmestergerendás és gerendamennyezetű házak 18. századiak, eredetileg mennyezet nélküliek is lehettek. A csökölyi ház eleje valóban 1843 májusában készült, de mögötte a füstöskonyha és kamra 18. századi. Ez a megállapítása megfelelt a család hagyományának, amely szerint a szétvállalkozó nagycsalád egyik része elvitte az épület elejét a szemközti sorra, az itt maradt részhez készítették elől a szobát, kályhát és az egész külső kiképzést (tornácoszlopok). Sajnos sem abban az időben, sem később nem volt mód dendokronológiai vizsgálatokra Somogy megyében, igaz, meg se kíséreltük ezt igénybe venni. A kisbajomi házat is 18. századinak tartotta, mert gerendamennyezetű a konyhája. A bizottság továbbá megnézte a zamárdi és buzsáki tájházak helyreállítását és berendezését. Az ICOMOS nemzetközi népi építészeti bizottsága részéről 1979-ben ketten: Jerzy CZAJKOWSKI a sanoki, Adelhardt ZIPPELIUS a kommerni skanzenek igazgatói magánlátogatást tettek Szennán, ezután a Szentendrén tartott nemzetközi konferencián együtt felkerestek, és melegen gratuláltak a szennai munkálatok néprajzi igényességéhez. Rögtön felkértek, hogy az Acta Scansenologica, Sanokban megjelenő évkönyvbe német nyelvű cikket írjak a Szennai Gyűjteményről. 4 3 Adelhardt ZIPPELIUS 1982-ben Az Európai Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Szövetsége 10. találkozója, magyarországi konferenciája alkalmával másodszor is volt Szennán e bizottság tagjaival - ezúttal - 3 órás látogatáson, és köszönetet mondott az intézmény létrehozásáért. 4 4 Az épületek áttelepítésétől a berendezésükig 1975-től felgyorsultak a munkák a kiválasztott terület feltöltésével. Az egyes egységek kimérése L. SZABÓ Tünde terve szerint történt. Félsoros, félkör alakú utcát méretett ki, melynek lakóházai a templomra néztek. A terület bővítésére csak 1980-ban került sor. A szennai munkákat a többi múzeumi feladattal párhuzamosan végeztük. 1975-ben nyílt meg a kaposvári állandó kiállítás, amelynek néprajzi részét én rendeztem. Segítettünk a Csurgói Helytörténeti Gyűjtemény első kiállításának létrehozásában is. Tárgyakat gyűjtöttünk, és berendeztük a Zamárdi (1977) tájházat KAPITÁNY Orsolyával, BOROSS Mariettával. Buzsákon ugyanebben az évben a tájházhoz való tárgyak gyűjtése, s a konyha és első szoba 41. CSEPINSZKY Mária 1980. 78-82. Kérdőíves gyűjtései: Néprajzi csoportok kutatása 1979-80 Szennán és környékén, Paraszti szemléletváltozás kérdései Zselickisfaludon, Szilvásszentmártonban 1985-86. Id. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára a IV. sz. kézirattára 559. 42. Ez veszélyt jelentett a műtárgyakra nézve, helyet cseréltek, elveszhettek, eltörhettek... 43. KNÉZY Judit 1985. 109-140. 44. Somogyi Néplap szept. 9. „Európai néprajzi találkozó Szennán" c. hír. 227
