Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában

őrizze a kivágandó, rossz helyen nőtt vagy kiszáradt fákat, és javaslatokat tegyen újak telepítésére. CSEPINSZKY Mária feladatának érezte, hogy adato­kat gyűjtsön Szenna és környéke népéletéről, ehhez kérdőívekkel, útmutatókkal láttam el. Néhány kéz­irata adattárba is került, de a Honismereti Híradóba is írt. 4 1 Igyekezett életet lehelni a holt épületekbe, programokat szervezett (fonás, szövés, tojásfestés, karácsonyfa állítás, gyermekjátékok készítése, po­gácsa, lángálló, rétes készítése, gyümölcsaszalás). Mivel hosszú ideig nem volt megfelelő foglalkoztató terem, még a legutóbbi időkben is volt rá példa ­sajnos - sokszor a berendezett házak szobáiban tör­tént a foglalkoztatás, jó időben a szennai pajtában. 42 Mária szívesen tartott tárlatvezetéseket, ebben a te­remőrök is részt vettek. Túl sok feladat hárult rá. Népművelő feladatok teljesítéséhez próbált a veze­tőség neki segítséget adni, de ő maga szerette fo­gadni a vendégeket. Inkább megfelelő páratartalmú, hőmérsékletű, biztonságosan zárható tárgyraktárra, megfelelő foglalkoztató helyiségre lett volna szük­ség, s talán néprajzos állandó jelenlétére. Az itt dol­gozó falusiak némelyike igen jó adatközlő lehetett volna, ha lett volna időnk ezt kihasználni A segítő körhöz tartoztak a restaurátor leányok, akik hatalmas energiával végezték precízen és gyorsan mind a vegyszerbeszerzéseket, mind a tisz­títási, állagmegóvási és restaurálási feladatokat az épületeken és tárgyakon egyaránt. VAMOSINE Ilona munkájáért nívódíjat is kapott, de vele együtt kez­dettől a mai napig helytállt a kinti munkákban és tárgyrestaurálásban MARTON Klára, de hosszú éveken át CSISZÁR Jánosné is. A műhelynaplóban olvashatók JANOVICH István útmutatásai, és a vég­zett munkáról való beszámolók a restaurátor lá­nyok részéről. Az ICOMOS Népi Építészei Szakbizottsága 1975 tavaszán körutat tett a megyében. Az ürügyet az ad­ta, hogy DR. BAKAY Kornél igazgató tervezetet adott be, arról, hogy ne Szennára, hanem Nikiára, a Ber­zsenyi kúria parkjába telepítsük a lebontott faépü­leteket. A tervet elvetettük, én is aláírtam. A bizott­ság egyúttal megnézte a csökölyi, gigei talpas háza­kat, a balatonszentgyörgyi tájházat, a somogyszent­páli népi építészeti együttest, a leendő zamárdi táj­házat, a felújítás alatt álló szántódpusztai major­együttest, de az épülő szennai gyűjtemény munká­latait is. Néprajzos munkatársaim BARABÁS Jenő, FÜZES Endre és BALASSA M. Iván e bizottság tag­jaiként szintén támogatták az itt folyó munkákat. 1979-ben ismét ellátogatott e bizottság, elismerte a négyévi munkát, a szabadtéri néprajzi gyűjtemény megnyitását. BARABÁS Jenő élvezettel tartott spontán kiselőadást a csökölyi ház füstöskony­hájában arról, hogy a keresztmestergerendás és ge­rendamennyezetű házak 18. századiak, eredetileg mennyezet nélküliek is lehettek. A csökölyi ház ele­je valóban 1843 májusában készült, de mögötte a füstöskonyha és kamra 18. századi. Ez a megállapí­tása megfelelt a család hagyományának, amely sze­rint a szétvállalkozó nagycsalád egyik része elvitte az épület elejét a szemközti sorra, az itt maradt részhez készítették elől a szobát, kályhát és az egész külső kiképzést (tornácoszlopok). Sajnos sem abban az időben, sem később nem volt mód den­dokronológiai vizsgálatokra Somogy megyében, igaz, meg se kíséreltük ezt igénybe venni. A kisba­jomi házat is 18. századinak tartotta, mert gerenda­mennyezetű a konyhája. A bizottság továbbá meg­nézte a zamárdi és buzsáki tájházak helyreállítását és berendezését. Az ICOMOS nemzetközi népi építészeti bizottsága részéről 1979-ben ketten: Jerzy CZAJKOWSKI a sanoki, Adelhardt ZIPPELIUS a kommerni skanze­nek igazgatói magánlátogatást tettek Szennán, ez­után a Szentendrén tartott nemzetközi konferencián együtt felkerestek, és melegen gratuláltak a szennai munkálatok néprajzi igényességéhez. Rögtön felkér­tek, hogy az Acta Scansenologica, Sanokban megje­lenő évkönyvbe német nyelvű cikket írjak a Szennai Gyűjteményről. 4 3 Adelhardt ZIPPELIUS 1982-ben Az Európai Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Szövetsége 10. találkozója, magyarországi konferenciája alkal­mával másodszor is volt Szennán e bizottság tagjai­val - ezúttal - 3 órás látogatáson, és köszönetet mondott az intézmény létrehozásáért. 4 4 Az épületek áttelepítésétől a berendezésükig 1975-től felgyorsultak a munkák a kiválasztott te­rület feltöltésével. Az egyes egységek kimérése L. SZABÓ Tünde terve szerint történt. Félsoros, félkör alakú utcát méretett ki, melynek lakóházai a temp­lomra néztek. A terület bővítésére csak 1980-ban került sor. A szennai munkákat a többi múzeumi feladattal párhuzamosan végeztük. 1975-ben nyílt meg a ka­posvári állandó kiállítás, amelynek néprajzi részét én rendeztem. Segítettünk a Csurgói Helytörténeti Gyűjtemény első kiállításának létrehozásában is. Tárgyakat gyűjtöttünk, és berendeztük a Zamárdi (1977) tájházat KAPITÁNY Orsolyával, BOROSS Ma­riettával. Buzsákon ugyanebben az évben a tájház­hoz való tárgyak gyűjtése, s a konyha és első szoba 41. CSEPINSZKY Mária 1980. 78-82. Kérdőíves gyűjtései: Néprajzi csoportok kutatása 1979-80 Szennán és környékén, Paraszti szem­léletváltozás kérdései Zselickisfaludon, Szilvásszentmártonban 1985-86. Id. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára a IV. sz. kézirattára 559. 42. Ez veszélyt jelentett a műtárgyakra nézve, helyet cseréltek, elveszhettek, eltörhettek... 43. KNÉZY Judit 1985. 109-140. 44. Somogyi Néplap szept. 9. „Európai néprajzi találkozó Szennán" c. hír. 227

Next

/
Thumbnails
Contents