Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában
eredetileg építve a pajtával, melyet közben lebontottak, csak a töredék istálló maradt ott. Még éltek akkor nagyszerű csökölyi ácsok, akik eltudták volna készíteni. Az új épületek felderítése, az adatgyűjtések, felmérések új eredményekkel gyarapították a népi építészetről szerzett addigi ismereteket. 1975-től olajozottan ment minden ügyintézés L. SZABÓ Tünde jóvoltából, aki a bonyolításban, a helyi tanácsi vezetők, a hatóságok felé történő közvetítésben igen talpraesetten járt el, 3 6 a műszaki feladatokat ütemezte, ellátását irányította. Lehetőleg minden szakmai lépést egyeztetett velem, együtt mentünk ki felderítési céllal a helyszínekre, bontásokra. Távollétemben néprajzi szakértőként ZENTAI Tündét kérte fel, aki lelkiismeretesen látta el e feladatát. 3 7 Munkánkat figyelemmel kísérte az Országos Műemléki Felügyelőség népi műemlékekkel foglalkozó vezetősége és a területi képviselője is. A rám eső feladatokra az 1970-es évek közepéig lényegében felkészültem. Jó Lett volna, ha kezdettől a kaposvári néprajzi részleg és a skanzen egy irányítás alá tartozott volna megfelelő számú, képzettségű személyzettel. Ez még ma sincs így. A feladat nagyszerűsége miatt mégis hamarosan közvetlen múzeumi kollégáim és külső (pályázók, önkéntes gyűjtők) munkatársaim köréből kialakult, kinevelődött egy segítő kör. KAPITÁNY Orsolya volt az egyetlen beosztottam mint múzeumi asszisztens, aki akkor végezte a népművelő szakot. Ó a gyűjtésben, leltározásban, berendezésekben rendelkezésemre állt, önállóan is ellátott adat- és tárgygyűjtési feladatokat. SÁSI János földmérő mérnök, a Somogyterv korábbi rajzolója volt, ahonnan műemlék felmérési és műszaki tapasztalatokkal került hozzánk. Munkáját az igazgató, dr. BAKAY Kornél irányította, akinek régészeti ásatásain dolgozott eleinte. Később a szennai feladatokhoz is kirendelte, majd fő tevékenységi területe lett, sőt CSEPINSZKY Mária nyugdíjba kerülése után nem sokkal 1991-től gondnoki feladatokat is ellátott. Valamennyiünk között a legtöbb időt töltötte a szennai terepen, illetve Szennával kapcsolatos munkákban. 3 8 Területszintezési, feltöltési, épület-felmérési, bontási és áttelepítési rajzokat, újraépítési terveket készített, épületbontásoknál vett részt, beszámozta az oszlopokat, az épületek felállításánál a műszaki feladatokat látta el, ellenőrizte azok elvégzését, olykor korrigálta a mások által készített rajzok pontatlanságait. Maga is gyűjtött tárgyakat, készített fényképeket, ezek nyilvántartását is elintézte, felderített áttelepítendő objektumokat (pl. surdi tyúkól, hedrehelyi kút, segesdi és zselickisfaludi pincék), melyek közül több áttelepítésre került, mások viszont nem. Nemespátrón az az életmód adatait, Surdon gazdálkodási, főként a szőlészeti témát nagy részletességgel kutatta. Kisebb tanulmányokat is készített műemléki, illetve népi építészeti témákban, mint a zselickisfaludi pince áttelepítésének története, az Európa Nostra díj elnyerésének eseménye, a Múzeum népi építészeti rajztárának kialakítása. 3 9 CSEPINSZKY Máriát szintén a Somogyterv-től ajánlották hozzánk gondnoknak, ahol könyvelőként dolgozott. Munkáját a Somogy megyei Múzeum Igazgatóságának gazdasági vezetője irányította elvileg, gyakorlatilag meglehetősen önállóan intézkedett. Gondnoki feladatai közé tartozott az is, hogy a terület működtetéséhez szükséges éjjeliőrt, a teremőröket, kertészt, karbantartót állandó munkára alkalmazzon, más felelős szakembereket, iparosokat és specialistákat (fúró faragó parasztbognárok, zsúpoló, sározó emberek) felderítsen, s a szükséges időre munkára felvegyen, a munkákat megszervezze. Sokszor az építkezéshez szükséges anyagok beszerzését is intézte (sározó föld, fűzvessző kitermelése, kovácsszegek, ácskapcsok legyártása). Megfelelő szakembereket mások is kerestünk, ajánlottunk. Ilyen sikeres ötlet volt részemről a csökölyi Szántó Imre és Farkas János bognárok felkérése a rinyakovácsi és a csökölyi telek kerekes kapuinak elkészítésére, akik boldogan elvállalták, csodálatos szakértelemmel készítették el. Ugyanis Szántóék gazdasági udvarának elején találtam annakidején egy kerekes kapu maradványát, ez adta az ötletet. Általában a helyi és környékbeli emberek váltak be leginkább, hamarabb megértették a feladatok fontosságát. Ez gyorsabb is volt, az egymást ismerő emberek hatékonyabban dolgoztak, és olcsóbb is volt, mintha más skanzenektől hívtunk volna embereket. Mária éreztette velük, hogy becsüljük a munkájukat, így a legjobbat hozták ki magukból. Az egyes feladatokra jó együttműködő csoportok alakultak ki. Esetenként részt vett a bontási munkákban. Leírta, hogy a somogyszobi házhoz a rozsaratásban, zsúpkéve készítésben is részt vett. 4 0 Esetenként a bontott épületek helyszínén szerzett be facsemetéket, virágtöveket. A megfelelő növényzet biztosításában segítették a szennai munkatársai is pl. a szőlőhegyből kerültek elő helyi fajták. Időnként L. SZABÓ Tünde kertészmérnököt hívott, hogy ellen36. A ..talpraesettség" másban is megnyilvánult amikora rinyakovácsi ház bontásának második napján Tünde még felment a padlásra körülnézni, a padlás beszakadt, mi többen a szobában állva nagy porfelhőt láttunk, mikor közénk talpra esve földre érkezett építésznőnk, minden komolyabb baj nélkül. 37. Például szülési szabadságom idején (1976 tavaszától 1977 májusáig) néprajzi szakértő volt az épületek áttelepítésénél. Az 1980. évben készült szalacskai présház felépítési tervének szakértőjeként is segítette az itteni munkákat. 38. 1991. november 16-tól volt 2003. szeptember 30-ig Szennán gyűjteményvezető, 2007-ben nyugdíjazták. 39. SÁSI János 1981. 77-86.; 1982. 185-188.; 2002. 187-202. 40. CSEPINSZKY Mária 2008. 313-326. 226
