Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában
A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény tervének módosulásai Az 1972-tőL megfogalmazott szennai tervezet menet közben módosult, annyiban, hogy a gyűjtőterület leszűkült Zselic és Belső-Somogy déli felének magyar, főként református lakosságú falvaira, ahol a faépítkezés emlékei a Legtovább fennmaradtak, és a legtöbb változatot őrizték meg. A tárgy- és adatgyűjtéseket a tervezet alakítása során a kiválasztott, áttelepítendő épületek lelőhelyét adó községekben és környékükön folytattuk, a korábbi gyűjtéseket kiegészítettük. A szakirodalmi tájékozódáson és tereptapasztalataimon kívül szükségem lett volna arra, hogy tájékozódjam különféle helyszíneken más szabadtéri múzeumok tervezetéről, a megvalósítás közben történt gyakorlati és elméleti gondokról. A hazai szabadtéri gyűjtemények közül először 1968-ban Zalaegerszegen tájékozódhattam. Később láthattam a rendkívül jó gyakorlati érzékű kollégám, BARDOSI János terveit a Néprajzi Társaság ülésén, és a tervek megvalósítását is 1973-ban Szombathelyen, mikor tapasztalatcserére mentem hozzá. A szentendrei Skanzen terveivel, előtanulmányaival, az első egységek létesítésével is szembesülhettem, miközben már folytak a szennai munkálatok. 1971-ben Romániában jártam négy szabadtéri gyűjteményben is. 1977-ben láthattam a Graz melletti csodálatos völgyben az ausztriai országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. A tervben szereplő műhelyekről és a temetőrészletről sokáig nem került szó, pedig mindkét témában tárgy- és adatgyűjtések is történtek. Az 1975ben megnyitott kaposvári állandó kiállításnak része volt egy terem a temetkezés és gyász régészeti és néprajzi emlékeinek bemutatásával. 2 9 Ehhez széleskörű adat-, tárgygyűjtést végeztem, fényképsorozatokat is készítettünk SÁSI Jánossal, KAPITÁNY Orsolyával. Önkéntes gyűjtők is számos jó adattal szolgáltak e témához. 3 0 A szennai munkálatok megindulásával folklorista munkatársaim a szabadtéri gyűjtemény számára a gyűjtőmunkát el is kezdték, több éven át tervbe is vették, 3 1 Szennával kapcsolatos temetőtervezetet egyedül ZENTAI Tünde adott le. 3 2 Csak a 30. jubileum hozta meg azt a lehetőséget, hogy megtervezték a templom melletti dombon a zselici temetőt és a sírjelek elhelyezését megkezdték. Teljes műhelyberendezéseket vásároltak: 1981-ben KAPITÁNY Orsolya Somodorról kovács eszközeit, 1981-ben kaposvári cipész-, később kalapos eszközeit, MOLNÁR Ágnes Kadarkútról kovácsműhelyt, sőt az 1903-as alapítású Wollák-féle kaposvári szatócsbolt berendezése is bekerült a helytörténeti gyűjteménybe. Mivel iparosok házait nem telepítettünk még át, egyedül a csökölyi paraszti bognárműhelyt rendeztem be, műhelyekhez nem volt megfelelő épület. Egy megfelelő tematikus kiállítótérben, vagy fogadóépületben megoldható lenne műhelyek berendezése is. Az én néprajzi javaslatomban nem szerepelt, de az 1972-ben a MAB által leadott tervezetbe bevették az 1769 körül épült szalacskai boronafalú, ácsolt- díszes bejáratú présház áttelepítésének szükségességét. Nem paraszti tulajdonú építmény volt, csak a 1945 után, előtte uradalmi pinceként szolgált, 1860 előtt a dézsmát gyűjtötték ide. Építési technikája alapján parasztácsok is készíthették. Szerepelt az 1960-évben kiadott műemlékjegyzékben, akkor ez volt az egyetlen népi műemlék Somogyban. Az OMF 1973-ban 16025/73. számú határozatában törölte, mint „megyénk egyik legrégibb népi műemlékét." Már töredékes volt, az egykor L-alakú épületből hiányzott a pincére merőlegesen szerkesztett vincelLérlakás. A szennai községi Tanács megvette a falumúzeum számára, és sajnálatosan bontási terv és a faanyagok beszámozása nélkül elbontatta és az 1:20 arányú rajzot csak a bontott anyag alapján tehetett elkészíteni utólag 1978-ban. így évekig a Szennai Gyűjtemény területén volt depóban hol egyik, hol másik gazdasági épületben, s a restaurátorok időrőlidőre lekezelték. Ez azért volt szembetűnő számunkra, mert általában már a bontás évében, vagy már a következő évben sor került az épületek újraépítésére, hogy minél kevesebb pótlásra kerüljön sor. 1975-től a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény kezelője, a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága 3 3 A szennai munkálatokba eleinte csak engem vontak be a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága néprajzos munkatársai közül mint szakértőt. 1974ben megtörtént a terület feltöltése, a tereprende29. KNÉZY Judit 1978. 53-71. 30. „Néprajzi összefüggések községünkben" című kérdőív temetkezésre, gyászra vonatkozó kérdőpontjai. 31. EGYÜD Árpádot Szennán Zóka Peti Lídiához magam kísértem el, akitől siratót több ízben is gyűjtött. 1976-77-ben - a munkatervek szerint - célul tűzte „A magyar temetők néprajzá"-nak kutatását, 1977-ben a régészeti adatok és a canonica vizitációk vizsgálatát tervezte. De elhúzódó betegsége, majd haLála megakadályozta, hogy e témában is jelentős tanulmányt tegyen az asztalra. SZAPU Magda 1979-ben a református fejfákat vizsgálta Segesden és Nagybajomban kérdőívet is írt, 1980-ban két kaposfői fejfát rekonstruáltatott, 1984-ben WINKLER Ferenccel a református fejfák „tudományos feldolgozását" tervezték stb. Temetőfelméréseket SÁSI Jánossal kívántak készíttetni. 32. A tervezet megtalálható az Önkormányzati Hivatal Műemléki Adattárában. Figyelembe vette L. BALOGH Krisztina és IMRŐ Judit a temetőrekonstrukciós terv készítésénél. 33. A gyűjtemény jogi helyzete bonyolult volt, és kezdetben nem tisztázták kellőképpen. A terület ma az önkormányzaté, a templom és a lelkészlak a református egyházé, a gyűjtemény épületei és berendezése a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóság kezelésében van. 224
