Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Báti Anikó: A cserépfalui konyha

5. kép. Konyha felújítás után, II. c 6. kép. Ebédlő mosogatóval, II. b peket, az látja, hogy tényleg sokat segítenek, lerövidítik az előkészítés, a főzés folyamatát.

4

1 Ez már egy másfajta szemlélet: az idő megbecsülése a pénzzel szemben. A gépeknek a háztartásba kerülésük sorrendje a piacon való megjelenésüket követi, azaz esetleges. Napjainkra ezek a befektetések egyre nagyobb értéket képviselnek.

4

2 A legtöbben az elektromos cikkeket árusító boltokból veszik a jó minőségű, bár drágább gépeket, mások viszont ezt nem engedhetik meg maguknak, de lemaradni sem akarnak, ezért az úgynevezett „lengyel" piacról vásárolnak olcsó, kétes minőségű és eredetű árukat. A falu nyilvánossága felé a megszerzett társadalmi pozíciót igyekeznek tartani, a jövedelmi viszonyaikat meghaladó, a gyakorlatban kevéssé használható befektetések árán is/

3 A gépek új elemei a háztartásnak, beépülésük folyamatát érdekes követni. Ha csak alkalmanként veszik elő őket, akkor kevéssé érik meg az árukat. Az új eszközök rendszeres és rendeltetésszerű használata átalakítja az addigi főzési gyakorlatot. A technikai újdonság megköveteli a háziasszonytól az innováció szélesebb körű elsajátítását. A leírások alapján meg kell tanulni a használatukat, gyakran új receptekre, estenként új alapanyagokra is szükség lehet, és a gépek tisztítására, karbantartására is ügyelni kell. Használóik megpróbálják saját tudásukat és a gépek adta lehetőségeket közelíteni egymáshoz. Jó példa erre az olajsütő. A második generációs háztartások többségében következetesen csak zsírt használnak, így már az alapanyag, az olaj is problémát okoz, amit meg kell vásárolniuk. Az étolaj gyakran csak egyetlen sütéshez használható, és ez már így nagyon költséges a számukra, megdrágítja az étel elkészítését. Átmeneti megoldásként zsírral pótolják ki sütés közben. Használat után a zsiradékot le kell szűrni, levegőtől elzárva tárolni, a gépet ki kell tisztítani. Van, aki viszont benne hagyja, mondván a bödönben is benne van a zsír, mégsem lesz baja. Az olajsütőben megavasodott olaj, zsír viszont már alkalmatlan az újra felhasználásra. Mindezt a gép hibájaként róják föl, nem a szakszerűtlen használatnak. Az egészségesebb táplálkozás tárgyi feltétele megvan, de ez még kevés az ízlésvilág, a gyakorlat megváltozatásához, ahhoz még túl rövid ideje került a háztartásba. A mikrohullámú sütő is tág teret ad a kísérletezésnek. Egymás hibáiból is tanulnak a rokonságon belül, akár fiatalabbaktól is, illetve a munkatársaiktól: milyen ételt, mennyi időre, milyen edényben lehet betenni a mikrohullámú sütőbe. A legtöbben csak melegítésre használják - ezen a téren jelentett újítást -, de főzésre továbbra is a gáztűzhely szolgál, azt megbízhatóbbnak érzik. A mikróhozvaió recepteket eddig még egyikük sem próbálta ki. A hűtőládában való tárolást, tartósítást szintén meg kellett tanulni, ma is alakul ez a gyakorlat is. Vannak olyan háztartási gépek, amiket nélkülözhetőnek tartanak - az idősek szemszögéből akár mind az lehetne -, főként azok hangoztatják ezt, akik nem engedhetik meg maguknak, például a mosogatógépet, a teafőzőt, az elektromos kést, a forrólevegő-sütőt, a fóliahegesztőt, mikrohullámú sütőt. „Nincs mikrónk. Többen úgy látják, hogy főzni nem olyan jó, nem olyan jó ízű. Valaki főzött már benne kukoricát, valaki hurkát is, de az száraz lett. Nem olyan jó. Inkább csak melegítésre, hamar kész van. Meg az tetszik, hogy a tányér nem forró. Praktikus, meg jó tulajdonképpen, ha van, de annyira nem hiányzik. " (III. a) - így vélekedik a szerényebb anyagi helyzetű háziasszony. A hűtőláda az egyetlen kivétel, értékét, jelentőségét mindenki becsüli, ma már minden második háztartásban van. Változatosabb lett az étrend, biztonságosan tárolható szinte minden élelmiszer. Szerepéről, használatáról a későbbiekben még többször szólok. íme néhány vélemény a második generáció köréből: 41. Vö. VALUCH Tibor 2001. 326. 42. A bemutatott második generációs háztartásban a bekerülés időrendjében a következő elektromos gépek vannak: (zárójelben a háztartásba bekerülés éve) Lásd 1. táblázat. 43. Lásd még: HOFER Tamás 1983. 58-59. 154