Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Báti Anikó: A cserépfalui konyha
3. rajz. Rekonstrukciós rajz - 1999. III. generáció, Alkotmány u. 18. A lakodalmi konyha Mindhárom korszakban a nagyszámú, több száz fős vendégsereg ellátására konyhasátrat építettek a lakodalmas ház udvarán, ott főzték az ünnepi ételsor ételeit, mert a lakóház konyhája ehhez kicsi lett volna. 1 8 Az első két generáció lakodalmaiban a konyhán használt összes eszközt, az asztalokat, az edényeket mind a rokonságtól kérték kölcsön. Az első korszakban, a konyhasátorban állították fel az ún. szánkát, ez szolgált tűzhelyként. A lovasszánt odahúzták, kévébe kötött kukoricaszárat raktak rá, s arra jó vastagon terítettek földet, letapasztották, hogy sima legyen, hogy a fazekak jól álljanak rajta. Ezen voltak két sorban a cserépfazekak, a közepén pedig égett a tűz. A levest és a kását cserépfazékban főzték, volt közöttük még ötven literes is. „A kicsikbe főtt a tejbekása. Mikor oszt a kását kavarták, osztán vataki nem jót kavarta, oszt kilökte az oldalát, futott a tejbekása, még a tüzet is kioltotta. " (I. b) A cserépfazekak használata a mindennapi gyakorlatban visszaszorulóban volt már az 1940-50-es években, de a nagy méretű, ritkán használt edényeknek ekkor még jó hasznát vették a lakodalmakban, állítólag különösen jó ízű volt bennük a húsleves. Az 1960-as évektől a nyílt tűzhelyet, és ezzel együtt e cserépedényeket is elhagyták, helyette üstházakban, zománcos üstökben főztek, füstmentessé vált a konyha. A húst, a pörköltet sparhéton sütötték, nagy kaszrojba, lábasban. A sütemények egy részét, a kalácsokat kemencében sütötték. A konyhán két szakácsasszony főzött. Közülük az egyik a menyasszony, illetve a vőlegény keresztanyja volt. A másik asszonyt, aki szintén nem volt specialista, a szülők kérték fel - a többi tisztségviselőhöz hasonlóan - a feladatra a rokonságból. Fizetségül mindkettőjüknek kendőt adtak. Rajtuk kívül még egyéb rokonok is segítettek a konyhán. Felkértek egy férfit is, akinek arra kellett ügyelnie, hogy mindenhol megfelelően égjen a tűz, legyen elég vágott fa, úgy hívták: konyhapokla. A munkájáért ő is kendőt kapott. Az 1960-as évektől napjainkig már üstökben főznek, amelyeket a konyhasátor oldalai mentén állítanak fel. 1 9 Egy 400 fős lakodalomban 16 üstöt használtak. Azokban főtt a leves, a galuska és a töltött káposzta, illetve a körítésként feltálalt burgonya is. A pörköltet pedig a sparhelton, a takaréktűzhelyen nagy lábasokban főzték. A sült húsokat, a rántott húst ugyanitt sütötték tepsikben. A fasírozottat, a hurkát, a töltött combot kemencében sütötték. 2000-től megjelentek a lakodalmi konyhán a lakóház konyhájából kikerült, palackos gázzal működő gáztűzhelyek, kiszorítva a takaréktűzhelyeket. Tisztábbak, a nyári melegben könnyebben kezelhetőek, mint a sparheltok. A gáztűzhelyen fő a pörkölt, és a sütőjében sütik a fasírozottat, a csirkehúsokat. A konyhasátor nem, csak a benne lévő tűzhely változott, de mindegyik eszköz a hétköznapi konyhatechnikához képest archaikusabb megoldást képviselt. A lakodalmi ételkészítés, tálalás, étkezés kapcsán is megfigyelhető a mindennapi gyakorlathoz képest régiesebb megoldások alkalmazása. 18. Lásd 4. rekonstrukciós rajz. 19. Lásd 5. rekonstrukciós rajz. 145
