Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

gura és a mögötte levő obeliszken elhelyezett turulma­dár bronzból készült. Az emlékmű máig a város legigé­nyesebben megoldott köztéri alkotása. Az 1920-as években épült Korona Szálló a földbir­tokosaink és a nagyobb vagyonú kereskedő-, iparos polgárságunk közös összefogásával épült (106. kép). Az ő igényeiket szolgálta: úri mulatozások, társasági együttlétek helyszíne volt. A földszintjén középen vendéglő volt, kétoldalt utcai bejáratú üzletek voltak, az emeletén a középen lévő nagyméretű helyiség bá­lok, színi előadások, filmvetítések alkalmi helyszíné­ül szolgált. Oldalt és hátul szállodai szobák voltak. Az épület alá nagyméretű pincét is építettek. Az igénye­107. kép. A főtér északi részén álló egykori „Lapos hangya" vendéglő-szálloda, melyet a Horovitz család építtetett és működtetett *L W * * Uff ft iriT Hjxp nwfT 108. kép. A főtér keleti oldalát lezáró épületsor: balra Rosenfeld Marcell ügyvéd lakóháza, egyik utcai szobájában üzlettel, jobbra a Friedmann család vas-edény boltja, 1940 körül 109. kép. Az országzászló mögött, a tér észak-keleti sarkán 110-111. kép. A főutca (a mai Szent István utca) rangos, áll az eredetileg is óvodának emelt épület, 1940 körül polgári stílusú épületei az 1930-as években készült fotókon 115

Next

/
Thumbnails
Contents