Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

60. kép. A Fróna család háza (Pozsonyi u.12.), 1992. 61. kép. A 19. század végén épült gazdasági épület (Bajcsy-Zsilinszky u. 37.), 1998. 62-65. kép. Az ólaskertes településszerkezetből adódó, nagy udvaros, levegős beépítésű utcák egységes településképet alkottak (Mátyás u., Szondi u., Attila u., Arany János u.), 1970. lehetővé tette - a telek legöregebb építményeként tovább szolgálta a gazdálkodás igényeit. A családok férfitagjai később már csak a cselédek - továbbra is használták hálóhelyként az ólakat. A lakóház utcai végfala és az utcai kerítés között néhol virágos kertet készítettek. A porta más részein a 19. század végéig általában nem folyt kertművelés, egész területe szérűs kert és az állatok mozgástere volt. Később sok helyen elkerítették a telek egy részét, és ott konyhakertet alakítottak ki. Az új építésű lakóház tengelye néhol párhuzamos volt az utcával, de többnyire a ház tisztaszobai végfala nézett az utcára. A beépített ólaskerteken sokszor több lakóház és gazdasági épület is állt egymás mellett. A Fróna család Pozsonyi utcában lévő háza (60. kép) mellett állt egy korábban épített szoba-konyha-szoba helyiségsorolású, faoszlopos tornácú lakóház és egy különálló nagyméretű kamra. A képen látható újabb lakóház mögött egy nagyméretű istálló állt. A nagyobb vagyonú családok piacra termelő állattartásba kezdtek a 19. század második felétől. Az újabb igények nyomán épültek a lakótelkeken a korábbiaknál nagyobb méretű gazdasági épületek (istállók, terményraktárak, dohánypajták, kocsiszínek), amelyeket különálló építményként, vagy egy héj alá sorolva építettek, és amelyeken újabb építési anyagként megjelent a tégla és a cserép (61. kép). Az örökösödésekkel felosztódó telkek egy része távol került az utcától, emiatt a város minden részén zsákutcákat, közöket kellett kialakítani. (Néhányuk neve ma is őrzi az egykor ott lakók nevét: Balázsi-köz, Maklári-köz, Tolvaj-köz, Csillag-köz.) Az utca két oldalán szabályos rendbe sorolódó épületekből álló zártsoros beépítés kevés helyen volt látható a városban. Jellemzőbb volt a telkek épületállományának szabadabb elhelyezéséből 103