Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)

végzett a Küküllői Református Egyházmegyében, amelynek keretében impozáns történeti anyagot (vizitációs jegyzőkönyvek, protokullumok, synodusi jegyzőkönyvek stb.) tártak fel, és néprajzi gyűjtéseket is végeztek. A kutatások eredményeit mindenekelőtt a Vallási Néprajz sorozat köteteiben adták közre.

43 A rendszerváltás után a népi vallásosság kutatása terén teljesen új korszak kezdődött. A tudományos kutatásokat koordináló fő intézményekké az egyetemi tanszékek váltak, amelyek különböző kutatóintézetekkel, szakmai egyesületekkel, múzeumokkal és egyéb szakmai közösségekkel együttműködve - különféle kutatási programokat szerveztek, archívumokat állítottak össze és kiadványokat jelentettek meg. Az alapkutatások elvégzése és az eredmények közreadása rendszerint alapítványi támogatásokkal történt. A jelentősebb vallási néprajzi programok közül kiemeljük a POCS Éva által koordinált magyarországi munkacsoport Felcsíkon és Gyimesben végzett alapkutatását, a BARNA Gábor nemzetközi kutatócsoportja által végzett máriaradnai búcsúkutatást, MOHAY Tamás egyetemi hallgatókkal végzett alapkutatását a csíksomlyói búcsú néprajzi vizsgálata terén. Az erdélyi magyarság népi vallásosságának kutatása vonatkozásában is kiemelkedő jelentősége volt a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum által szerevezett Népi vallásosság a Kárpát-medencében konferenciasorozatnak, illetve a megjelent konferenciaköteteknek (a rendezvénysorozat fő szervezői: S. LACKOVITS Emőke, MÉSZÁROS Veronika és SZŐCSNÉ GAZDA Enikő). A sorozat legújabb, 7. kötetében, amely a 2005 szeptemberében tartott sepsiszentgyörgyi konferencia előadásainak anyagát tartalmazza, különösen sok erdélyi tárgyú tanulmány található. A Szegedi Néprajzi Tanszék vallási néprajzi konferenciáin (szervezőjük: BARNA Gábor) ugyancsak rendszeresen hangzottak el előadások Erdély népi vallásosságáról. A kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék a Kriza János Néprajzi Társasággal együttműködve több kutatási programot is kezdeményezett ezen a területen (ezek irányítói POZSONY Ferenc, KESZEG Vilmos, GAZDA Klára és TÁNCZOS Vilmos voltak), amelynek eredményeként számos publikáció jelent meg, a 1993-2007 közötti időszakban mintegy két meat szakdolgozat és magiszteri dolgozat készült el, és & Kriza János Néprajzi Társaság archívumában elhelyezett vallási néprajzi anyag mennyisége is impozáns. Az intézményi keretekben zajló vagy magánkezdeményezésre folytatott egyéni kutatási programok 1990 után még intenzívebbekké váltak, és - legalábbis a megjelent publikációkat tekintve igen eredményeseknek mondhatók. A magyarországi szakemberek közül a fentebb említetteken kívül BÁRTH János, BALOGH Balázs, HARANGOZÓ Imre, ILYES Zoltán, FÜLEMILE Ágnes, KARÁCSONY MOLNÁR Erika, MADÁR Ilona, MAGYAR Zoltán, SZACSVAY Éva, TAKÁCS György, VASS Erika rendszeres terepmunkát végeztek Erdélyben a népi vallásosság kutatása terén. A sokasodó publikációk áttekintése és számon tartása a szakemberek számára is egyre nehezebb, ezért létfontosságú a bibliográfiák összeállítása. Ezen a téren nagy jelentőségük van a Néprajzi Múzeum keretében 1988 óta évente közreadott Magyar néprajzi bibliográfia füzeteinek és a Kriza János Néprajzi Társaság által összeállított, Erdély és Moldva néprajzára vonatkozó elektronikus bibliográfiai adatbázisnak, amelynek nyomtatott formában való közreadása a KJNT Értesítőjében elkezdődött egyrészt tájegységek szerint (Kalotaszeg bibliográfiaija,

44 Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája,

45 A moldvai csángók bibliográfiája), másrészt személyi bibliográfiák (Faragó József, KALLÓS Zoltán stb.)

4

'' formájában. Az utóbbi évtizedben - elsősorban az egyházés művelődéstörténészek jóvoltából - megjelent néhány olyan történeti forrásgyűjtemény, amelyek a népi vallásosság jelenségeinek kutatása során is jól hasznosíthatók. SAVAI János székelyföldi katolikus plébániák levéltári anyagát,

47 KOVÁCS András és KOVÁCS Zsolt a 18. század első feléből származó katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyveket,

48 CSÁKI Árpád és SZŐCSNÉ GAZDA Enikő Orbai széki református egyházlátogatási jegyzőkönyveket,

49 KOLUMBAN Vilmos József 18. századi sepsiszéki református vizitációs jegyzőkönyveket'

0 tettek közzé és értelmeztek. COROI Artúr egy 18. századi háromszéki (altorjai) deák 1702-1734 között vezetett feljegyzéseit adta közre.

51 MOLNÁR B. Lehel egy tanulmányban az aranyosszéki unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyvekkel foglalkozott.

52 BÁRTH Dániel a unitárius szertartáskönyveket mint a történeti szokáskutatás forrásait veszi szemügyre, egy másik tanulmányában pedig régi vallásos népszokások nyomait kutatja egy 1783. évi katolikus püspöki körrendeletben.

53