Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

MOHAY TAMÁS: Erdély, a vallási sokszínűség és a türelem földje

Végezetül a különböző felekezetek legtágabb értelemben vett hétköznapi élete lehet kutatás tárgya. A falusi, mezővárosi és városi paraszti és polgári rétegek életének évszázadok óta természetes része volt a lokális egyházi közösségek, a plébániák, parókiák, gyülekezetek életének megszervezése. Az egyháztörténet révén sokat tudunk minderről, a néprajz pedig olykor betekintést engedett abba, mi módon vált részévé a szabályok meghozatala, betartása és betartatása a helyi közösségek belső kapcsolatrendszerének. Ide tartozik a gyülekezetek életének anyagi értelemben vett megszervezése is, a kepe fizetése, az egyházak világi tisztségviselőinek szerepe, tekintélyi viszonyok, a szótértés és az érdekérvényesítés módjai, terepei. Mit és milyen áldozatok árán tartanak fenn, építenek újjá, mit engednek romlani, pusztulni az egyházak javai közül, beleértve a templomokat, temetőket, út menti kereszteket, kápolnákat - mind kutatásra váró kérdések, alighanem sokaknak adnak még értelmes feladatokat. Ahogy BINDER Pál közös mültunk-xéA beszélt, amikor románok, magyarok, németek és délszlávok feudalizmus kori falusi és városi együttéléséről írt könyvet,"

0 úgy lehetne ilyenfajta közös múltról többet feltárni ortodoxok, reformátusok, katolikusok, evangélikusok, unitáriusok, izraeliták és más vallási közösségek együttéléséről is. Végül Azt remélem, hogy sikerült érzékeltetnem a vallási, felekezeti dimenzió fontosságát, érdekességét, emberi életeket és kulturális sokszínűséget alakító erejét. Az erdélyi tájegységek nagyközönség számára való bemutatásának tervezése és megvalósítása során az alkotók és szervezők bizonyára megtalálják a módját annak, hogyan lehet olyan kutatásokat lebonyolítani, amelyek mindezeket az összefüggéseket érzékelhetővé és érzékeltethetővé teszik az érdeklődő kívülállók szemében is. így lehet bízni abban, hogy egy megvalósuló „tájegység" nem csak a távoli régiesség, a nosztalgikus magyarságtudat iránti vonzalom táplálója lesz majd, hanem olyan ismeretek közvetítésére is vállalkozik, amelyek révén ki-ki érdeklődő az önismeret magasabb fokára is eljuthat.