Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BÁRTH JÁNOS: Erdély és a Partium település-néprajzi viszonyai

2. kép. Román szállás csűrrel (Remete, Rímet, Alba m., BARTH János felvétele, 2002.) zad eleji varsági szálláshasználatra alapozott gazdálkodásában milyen képet mutatott az emberek és az állatok legjellemzőbb mozgása. Január, február, március hónapokban a cellengő marha a falubeli csűrben telelt a fejőstehenekkel és a juhokkal egyetemben. Az állatok gondozói is a falusi telken tartózkodtak. A szállás használatlanul állt. Áprilisban a cellengő marhákat (és a juhokat) kihajtották a varsági szállásra, ahol a marhák május 10-ig családi felügyelet mellett magánbirtokokon legeltek. Áprilisban és május első felében a szállás nemcsak az állatoknak nyújtott fedelet, hanem az állatokat gondozó embereknek is. Május 10-től Szent Mihály napjáig, tehát május második felében, júniusban, augusztusban, szeptemberben a szarvasmarhák a közbirtokossági legelőn jártak. Május második felében és júniusban a szállás üresen állt. Júliusban a szénacsinálás idején a szállás átmenetileg megnépesedett, majd újra elcsendesült. Augusztusban, szeptemberben és októberben többnyire üresen állt. Szeptember végén a közbirtokossági legelőről hazakerültek az állatok. Novemberben és decemberben a cellengő marha és juhállomány a varsági szálláson telelt. A szálláson tartózkodtak az állatok gondviselői is. A havasi széna fogytával karácsonyra visszakerültek az állatok a faluba, hogy a következő esztendő első három hónapját a falusi telek csűrj ében töltsék. Természetesen karácsonyra hazaköltöztek a faluba a teleitetők is. A szállás üresen várta a tavaszt. A csűrrel és „kicsi házzal" ellátott havasi szállásokból nőttek ki az állandóan lakott oroszhegyi (varsági), korondi (pálpataki, fenyőkúti), zetelaki (ivói, sikasszói, küküllőmezei) tanyák. HOFER Tamás gyimesi kutatásai nyilvánvalóvá tették, hogy a Tatros-táji patak völgyek településterülete az újabb és újabb szállások létrejöttével terebélyesedett.

3 Az áltatok éjszakai helye és nappali tartási módja c m —1 kJ <u Marc. I— CL < c < •«-> CL Oí M m 4-J c > o z 0 QJ Belső határban Falusitelken, istállóban, takarmányon Belső határban Falusi telken, istállóban, a nyomásos határ felszabadított tarlóján, legelőn c m Szálláson, istállóban, felszabadított magánbirtoklású kaszálókon, legelőkön vasokb< Szabadban, közbirtokossági legelőn % I I Szálláson, istállóban, takarmányon 3. kép. Az oroszhegyi parasztgazdaságok cellengő szarvasmarháinak évenként ismétlődő mozgása Oroszhegy belső határa és az oroszhegyi havasok között a 20. század elején (Néprajzi gyűjtései alapján tervezte: BÁRTH János)