Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

POZSONY FERENC: Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei

egyre inkább a kultúra egyéniesített bemutatását segítették elő.

133 Sajnos, ez a ,,nyitás" csak rövid ideig tartott, mivel az 197l-es kínai látogatását követő esztendőben Ceausescu Romániában is meghirdette saját ideológiai, kulturális „forradalmát". Annakjegyében előbb lecsökkentették a szociológus hallgatók számát, majd 1977-től betiltották a diszciplína egyetemi oktatását."

4 Miközben a román kommunista totalitárius hatalom az 1970-es évek végén teljesen felszámolta a szociológia szakot, fokozatosan ellehetetlenítette a néprajzi kiadványok megjelentetését is. A Korunk Társadalomnéprajzi Kör, mely elsősorban bölcsészekből állt, egy új kutatói nemzedék kinevelését segítette elő. ARADI József, NAGY Olga és PÉNTEK János alapvetően meghatározta ennek az intézménynek a szemléletét és eredményeit.

135 Ez a csoportosulás és azon belül pedig ARADI József, messzemenően elősegítette a csíkszeredai antropológiai munkacsoport megszületését és kibontakozását is. Ez a generáció 1989 után megalakította a Kriza János Néprajzi Társaságot, cselekvő részt vállalt a Magyar Néprajz és Antropológia tanszék oktatási és kutatási programjainak irányításában, valamint az erdélyi magyar és a romániai néprajztudomány professzionalizálódásában. A különböző társadalomtudományok (például antropológia, néprajz, szociológia, történeti antropológia stb.) az 1989-es romániai események után Erdélyben is fokozatosan intézményesedtek, rendre megalakultak egyetemi tanszékeik, kutatóbázisaik, s figyelemre méltó szakmai publikációkat jelentettek meg magyar, román és idegen nyelven. Ezek a folyamatok csakhamar elősegítették a specializálódást, munkamegosztást és a versenyszellemet, de már a közeljövőben szükség lesz a különböző társadalomtudományok (antropológia, néprajz és szociológia) képviselőinek egészséges együttműködésére, kommunikációjára és párbeszédére is. Ennek eredményességét bizonyítja, hogy az elmúlt években olyan interdiszciplináris jellegű regionális, vidékfejlesztésre irányuló kutatások folytak Erdélyben, melyekben antropológusok, közgazdászok, humángeográfusok, néprajzkutatók, nyelvészek, szociológusok, politológusok vettek részt. Ebből a csoportos, közös munkából született meg a Székelyföldet és az Északnyugat-Erdélyt bemutató szintézis.

136 Az 1990-es években Erdélyben olyan új, változatos tudományos intézményrendszer és kutatási paradigma bontakozott ki, mely elsősorban a magyarországi, másodsorban pedig a romániai tudományos élettel alakított ki nagyon szoros kapcsolatokat. Az utóbbi évtizedben az erdélyi falusi társadalmak kutatásába cselekvő módon bekapcsolódhattak a magyarországi és más országokból származó kutatók és intézmények is.'" A Romániában élő magyarság társadalomszerkezetével kapcsolatos legújabb eredmények napjainkban már nemcsak erdélyi „piacon" reprezentálódnak, mivel sokszor magyarországi konferenciakötetekben vagy szakmai periodikákban jelennek meg azok.

138 Miközben a kulturális-, a történeti- és a szociálantropológia határozottan új kihívásokat jelent a hazai magyar néprajzkutatók számára, ugyanakkor fontos feladat marad a román, az európai és az egyetemes tudományos vérkeringésbe való betagolódás is. Az Erdélyben kibontakozott társadalomnéprajzi vizsgálatokat is alapvetően az a tény határozta meg, hogy miközben a kutatók nagyobb része mereven és mesterségesen szétválasztotta a helyi közösségek társadalmának valamint kultúrájának vizsgálatát, általában azt elméleti szinten nem tudta sem megalapozni, sem alátámasztani megfelelő módon. Ennek eredményeképpen a legtöbb szerzőnek nem is sikerült mélyebben elemezni vagy értelmezni a bonyolultabb és az öszszetettebb jelenségeket. Az életvilágok kulturális és társadalmi vetületeinek mesterséges szétválasztása ellenére, Erdélyben is tematikailag nagyon színes, interdiszciplináris jellegű társadalomnéprajzi kutatások bontakoztak ki. A legjelentősebb és a legmaradandóbb tanulmányok elsősorban megbízhatóbb, keményebb adatok segítségével tárták fel az erdélyi meg a moldvai magyar családok, közösségek, csoportok életmódját és mindennapjait.

139