Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BALASSA M. IVÁN-FURU ÁRPÁD: Homoródalmás, 18. sz. ház. Kutatási beszámoló

13. kép. Az egyik keresztgerenda középső része 14. kép. Kutatónyílás a feliratos gerenda A födém szarufás, torokgerendás. Elől és hátul is ferde viharkötésekkel erősítették meg a szarufákat. A hátsó hosszú homlokzat felől az első helyiség felett másodlagosan megerősítették a szarufákat. A falra felfekvő keresztgerendákon

8 hosszában egy talpszelemen van, ebbe vannak becsapolva a csüngőszarufák. A talpszelemenek az épület harántfalával megegyező helyen toldottak, ennek okát nem sikerült tisztázni. A tetőléceken aprószemű, vegyesen csúcsos és kerek végződésű cserép van, az előbbiből több figyelhető meg. 15. kép. A Homoródalmás 682. sz. ház oromzata A homoródalmási, de általában a Homoród menti házaknál az egyenes, falazott oromzaton rendszerint egy nagyobb méretű fülke van, benne a készítésre vonatkozó felirattal. Házunkon sincs ez másként, de sajnos egy kőporos vakolattal történt felújításkor eltüntették az itt lévő szöveget, évszámot. Gondos kutatással se sikerült értékelhető szöveget, évszámot találni. Az oromzaton felül egy-, a fülke magasságában két szellőzőnyílás van. Ez utóbbiak középen összeszűkülő, szalagcsokorra emlékeztető formája Homoródalmáson a régebbi épületeken figyelhető meg. Mintája, feltételezhetően, az 1786-1793 között épült unitárius templom oromzatának hasonló nyílásai. Az épület mostani teteje, oromzata, az analógiák figyelembevételével is, minden bizonnyal a 19. század első felében, esetleg első harmadában készült. A háznak szerény vakolatdíszítése van. A fal és a tető találkozásánál erőteljes párkány húzódik, ezt az első rövid homlokzatnál, az oromzat alatt két sor cseréppel fedték le. A párkány a bejárati ajtó felett lekerekítéssel, tehát tudatosan kialakítva, megszakad, majd a homlokzat további részén az épület sarkáig folytatódik. Az első szoba ablakait kis vastagságú és kinyúlású vakolatrátét keretezi, felül zárókőutánzattal. A Homoródalmás 18. sz. ház kutatásunk szerint nem 17. századi. Az viszont kétségtelen, hogy benne található meg egy olyan, összefüggő és teljesnek tekinthető mennyezet, amely 1645ben készült és a maga nemében egyedülálló. Jelenleg feltételezéseket fogalmazhatunk csak meg a jeles emlék történetét illetően. A 18. sz. ház jelen formáját az 1800-as évek elején nyer-