Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BALASSA M. IVÁN-FURU ÁRPÁD: Homoródalmás, 18. sz. ház. Kutatási beszámoló

5. kép. A bejárat az ajtó két oldalán lévő ablakkal 6. kép. Az első szoba udvari ablaka A nagyon gondosan megmunkált keresztgerendáknál feltűnő, hogy a díszítések nem pontosan szimmetrikusak a falnál, az egyik oldalt a vésett motívum érinti a vakolatot, a másikon kisebb felület szabadon marad. Ez azonban konzekvens, így a középső, a felfekvést szolgáló mezők tengelye pontosan egybeesik. Kivéve a harmadik, a feliratos gerendát. Ez nemcsak méretében tér el, hanem azzal is, hogy a feliratot tartalmazó mező középvonala az udvari homlokzat felé „kilóg" a sorból. A falnál nincs meg a legömbölyített alsó élek lezárása - középen a 7. kép. A hátsó rövid homlokzat, az ablak mellett a korábbi ablak helye és a kemence feletti tető nyoma 8. kép. A pincefödém szerkezete egy romháznál analógia feliratnál megvan -, a profilírozás befut a falba. A szerény méretű kutatónyílásnál nem is találtuk meg a díszítés végét a falban. Mindezek eléggé egyértelműen arra vallanak, hogy ez a harmadik, a feliratos eleme a födémnek eredetileg nem is kereszt-, hanem a mestergerenda volt. Az egységes megmunkálás azt is kétségtelenné teszi, hogy ugyanannak a födémnek volt része, mint a keresztirányú gerendák. Az 1645-ös födémgerendák

7 tehát jelen helyükön és helyzetükben másodlagos beépítésűek. Felmerülhet az a lehetőség, hogy az