Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

TÖTSZEGI TEKLA: Tájházak Kalotaszegen

12. kép. A mérai tájház épülete Állagvédelemre nem szakintézmények nem pályázhatnak, a telken tevékenységeket nem szerveznek. A jelenlegi lelkész az adott körülmények között a tájházzal kapcsolatos minimális feladatok ellátását is terhesnek érzi. A mérai tájházat a Mérai Hagyományőrzők Egyesülete alapította 2002-ben. Az egyesület kettős céllal pályázott ingatlanvásárlási támogatásra: a telken levő parasztházat tájháznak kívánta berendezni, míg a gazdasági épület a tervek szerint a helyi, illetve a nádasmenti fiatalok központjává alakult volna át. A telek kiválasztásában két fő szempont játszott szerepet: egyrészt, hogy nagyobb rendezvények lebonyolítására is alkalmas és könnyen megközelíthető terület álljon az egyesület rendelkezésére, másrészt, hogy a telken minél korábbi időszakból származó, s a helység korabeli építészetére jellemző lakóépület álljon. Vásárláskor a telken egy előkertes, az utcára merőleges gerincű, kétosztatú, egyetlen bejáratú, kőből épült lakóház állt, elején tornáccal, két végén fűrészelt deszkájú oromfallal, vízvetős nyeregtetővel. Az előkert felé a tornác zárt volt, körülbelül az 1970-es évekig kívül vakolatdíszes vakablakkal, belül deszkaajtós, polcos fali fülkével. A kiskertbe lépcsők vezettek fel. A tornác elől középen volt nyitott, hátsó részét valamikor a 20. század utolsó évtizedeiben lezárták, magasan feldeszkázták. A külsőház körülbelül fele területe alatt húzódó dongaboltozatos pincébe a tornácból csapóajtón lehetett lejutni. Mindkét 13. kép. Apitar részlete az ajtó mögötti sarokban felállított szövőszékkel helyiségben deszkafödém, a külsőházban deszkapadló, a lakókonyhában döngölt, tapasztott föld volt, amelyet utolsó tulajdonosa linóleummal borított. A két helyiséget összekötő falban deszkákkal kettéválasztott, deszkaajtajú, polcos falifülke volt beépítve. A gazdasági épület itt is téglalap alakú, kétíiókos csűr, a pajtarészben a szarvasmarhák, a csűrfiában a juhok szállásául szolgáló istállóval, terméskő és deszkaborítású gerendavázas fal, nyeregtetővel. A vásárlás után kívülről nem változtattak rajta, belülről azonban oszlopokkal váltották ki a választófalakat, a pajta öntött betonvályúit lebontották, s az egészet egyetlen nagy térré nyitották, a földjét lebetonozták. Tavasztól őszig itt tartja próbáit két hagyományőrző tánccsoport, évi rendszerességgel visszatérő találkozók, kézműves foglalkozások, kiállítások színhelye. Az egyesület 2006-ban a telek bejáratához 20. század első feléből származó faragott kapuoszlopok felhasználásával fedeles nagykaput állíttatott. Az oromfalán 1945-ös fűrészdíszű ház elődje valószínűleg a falut sújtó 1905-ös tűzvész után épült. Az 1908-as telekkönyvi bejegyzés-