Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

POZSONY FERENC: Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei

zott a népi társadalom szakszerű vizsgálata. BÓNIS György legfontosabb kutatásai elsősorban a népi jog, értékrend és erkölcs vizsgálatára összpontosultak. Kiváló egyetemi előadásaiban és megjelentetett tanulmányaiban nagy hangsúlyt fektetett a székely és a középkori jog kapcsolatának elemzésére, valamint a rokonsági és az örökösödési rend feltárására. Kolozsvári évei alatt nemcsak terepmunkára sarkallta fiatalabb kollegáit, hanem arra is biztatta őket, hogy elsősorban megbízható, levéltári források alapján elemezzék és értelmezzék a régebbi korok társadalmi kapcsolatait, jogi értékeit és eljárásait. BÓNIS György fiatal, kolozsvári tanítványainak (IMREH István, KISS András, TÁRKÁNY SZŰCS Ernő) tudományos munkássága csak jóval később, a második világháborút követő évtizedekben bontakozott ki. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő még BÓNIS irányítása mellett, itt Erdélyben, elsősorban Kalotaszegen kezdte el a népi jogszokások gyűjtését. Szerteágazó erdélyi terepkutatásait később magyarországi és európai párhuzamok feltárásával és bemutatásával folytatta. Érdekes tény, hogy 1981-ben megjelentetett szintézisének legfontosabb tételeit legtöbbször erdélyi példákkal illusztrálta munkájában.4 Az erdélyi társadalom kutatása a szocialista korszakban A kommunista és a totalitárius hatalom, már 1945-től, a hazai társadalom gyors átrendezésére, erőszakos homogenizálására törekedett, s éppen ezért is, egyáltalán nem volt érdekelt a társadalmi struktúrák reális átvilágításában, s nem szorgalmazta, és nem támogatta azoknak szakszerű, tudományos vizsgálatát sem. Mivel a sztálinista hatalom hamarosan retrográd diszciplínának bélyegezte a szociológiát és a néprajztudományt, kemény eszközökkel megakadályozta azoknak intézményesülését. A néprajz egyetemi oktatása Kolozsvárt már 1947-49 között fokozatosan felszámolódott. Mivel a jelenkori társadalom folyamatainak módszeres vizsgálatára a szocialista korszak idején nem volt lehetőség, a kutatók jelentős része elsősorban a múltban kereste a „kulcsot" a recens folyamatok megértéséhez és értelmezéséhez. IMREH István társadalomtörténeti kutatásai a 20. század második felében bontakoztak ki. Tudományos szemléletére nagy hatást gyakorolt az a francia történeti és szociológiai iskola, mely radikálisan szakított a társadalom vizsgálatának fesztivista jellegével, s egyre inkább a közösségek hétköznapjait állította a kutatások központjába. Másodsorban Ferdinand TÖNNIES, közösségről és társadalomról alkotott felfogását vallotta és fogadta el.

35 Harmadsorban szemléletére jelentős hatást gyakorolt a Dimitrie GUSTI által kidolgozott és vezetett román monografikus szociológia is.'" VENCZEL Géza tanítványaként cselekvően részvett a Bálványosváralján szervezett, csoportos kutatásokban." Legfontosabb témái a következők voltak: a) a székely falu társadalmának változása,

38 b) a székely falusi intézmények (például falutörvények) fejlődése és szerepe,

39 c) az erkölcsi és a jogi értékrend változása Erdélyben.

40 EGYED Ákos kötetei elsőroban az erdélyi társadalom történeti fejlődését mutatják be. Tanulmányaiban elsősorban arra keresi a választ, hogy az 1848-as jobbágyfelszabadítást követő polgárosodás és modernizáció milyen hatást gyakorolt az erdélyi falvak társadalomszerkezetének, organikus struktúráinak átalakulására.

41 Műveiben mindig árnyaltan értelmezte, hogy régiónkban hogyan bontakoztak ki a polgári társadalom és a gazdasági élet specifikus intézményei (például hitelintézmények), s a piac szerepének megnövekedése végül is milyen radikális változásokat okozott az erdélyi falusi közösségek életmódjában.

42 Legújabb kötetében azt elemzi, hogy a székely falusi társadalom szekrezetében milyen alapvető változások történtek, milyen gyökeresebb fordulópontokat találunk mindennapi életükben a 17-19. századok idején.

4

' KISS András, kolozsvári történész és levéltáros köteteit meg közleményeit elsősorban a napjainkban igencsak népszerű történeti antropológia szemléletének és módszereinek ösztönös alkalmazása jellemzi. Gazdag levéltári források segítségével nagyon alaposan dokumentált tanulmányaiban elsősorban Kolozsvár társadalomszerkezetének színességét, valamint specifikus intézményeit mutatja be.

44 Ujabb kötetében már a hivatalos és a népi jog, valamint az erkölcsi értékrend működését, valamint a deviáns személyek büntetését elemezte színes történeti példák segítségével.

45 Nemrég PÁL-ANTAL Sándorral együtt nemrég olyan forrásmunkát szerkesztett, melyben a boszorkányossággal megvádolt, deviánsnak tartott személyek társadalmi kapcsolatait tárta fel erdélyi levéltári dokumentumok révén.

46 Az 1968-as csehszlovákiai események hatására Romániában Ceausescunak is módosítania kellett korábban alkalmazott keményebb nemze-