Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

pasztott, deszkafedése van. A hegyről lehozott, egyhelyiséges kalyibában az idősek laknak, vas­fűtővel tüzelnek. A ház előtt feszület áll, az udva­ron a ház körül pityókát termelnek. A gyimesi telken a népi orvoslás, a gyógynö­vények felhasználása kap kiemelkedő szerepet, hiszen ennek különböző jellegű alkalmazási for­mái (a ráolvasásoktól kezdve a főzetekig) széles körben elterjedtek voltak. A csűrben pedig a szé­kely vándorlást bemutató kiállítást készítünk, ami többek között kitér a madéfalvi veszedelem­re és a bukovinai székelyek 19-20. századi há­nyattatásának történetére is. Moldva Moldva ugyan nem a történeti Erdély része, de lényegesnek érezzük, hogy bemutassuk a leg­keletibb magyar nyelvterületet, ami a korai szé­kely házzal több tekintetben is párhuzamot mu­tat, és kutatható. A moldvai csángók három nagyobb falucso­portban élnek: 1. a Moldova és a Szeret folyók torkolata táján, Románvásár város közelében („északi csángók") 2. az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén Bakó városa közelében („déli csángók") 3. a Tatros torkolata (Szászkút) kör­nyékén. KÓS Károly ezek közül a Bakó kör­nyéki részt - helyi elnevezés szerint Mezőség vagy Szeret-tere - tartotta a központnak, ahol a mintegy 30 csángó magyar lakosságú falu meg­őrizte az általános csángó jellegzetességeket. 94 Egyes vélemények szerint a moldvai csán­gók egy része még a honfoglaló magyarok le­származottja, de LÜKÖ Gábor kutatásai alap­ján végül az az álláspont a meggyőző, hogy a 14. században Észak-Erdélyből érkeztek Mold­vába a magyarok első csoportjai, és azóta fo­lyamatosan kaptak utánpótlást Erdélyből, külö­nösen a székelység túlnépesedése miatt, illetve a határőrszervezet elől, szabadságuk megőrzése érdekében menekültek sokan e vidékre. 95 Nyelvüket és etnikai identitásukat úgy őriz­ték meg a magyar állam területén kívül, hogy semmiféle jogi különállás nem védte őket. Az asszimilációtól a római katolikus vallás óvta meg a moldvai csángókat, ami az ortodox ro­mán környezetben az etnikai azonosság legfon­tosabb pillérének bizonyult. Ezt különösen az nehezítette meg, hogy évszázadok óta nincse­nek magyar papjaik, és sem a misén, sem gyó­náskor nem használhatták anyanyelvüket. A modern nemzettudat hiányában magukat több­nyire római katolikusnak és nem magyarnak mondják. 96 Az anyanyelv gyakorlására a csík­somlyói búcsú adott lehetőséget számukra. Emiatt a moldvai csángó házban a csíksomlyói búcsúról való hazaérkezés napját szeretnénk megeleveníteni: ezáltal bemutatható a csángó viselet, a tarisznya, a búcsúból hozott zöld ág és gyógynövények. A moldvai magyarok kultúrájában egyrészt az újabb és újabb székely kivándorlók és a ke­reskedelmi kapcsolatok következtében föllelhe­tők székely elemek (például gabonatermesztés, halászat, méhészet, szövés-fonás alapformái), ugyanakkor a román környezet is nagy hatást gyakorolt rájuk (például viselet, kukorica- és szőlőművelés). Az építészet terén is megfigyel­hető ez a kettős hatás: a moldvai magyarok há­za eredetileg a székely ház alaprajzával egyezett meg (ház + eresz), de a 19. század második fele óta a két típus elvált egymástól: a moldvai csán­gók a román környezet hatására más alaprajzi formákat vettek föl, és különösen jellemzővé váltak a zárt ereszalji részek („kilér"). 97 A nem­zetségi település, a baromudvarok, a fedeles ka­pu és némely bútordarab Székelyföldön már el­feledett formákat idéznek. 98 2006 szeptemberében három moldvai tele­pülésre látogattunk el: a KÓS Károly által vizs­gált, „sz-elő csángó' Bogdán falvára, továbbá a „székelyes csángó" csoportba tartozó Forrófal­vára és Klézsére. Több házban is jártunk, me­lyek közül a legérdekesebb az az 1892-ben épí­tett ház, melyet Forrófalván találtunk. A boronaház legtöbb szempontból megfelel a KÓS Károly által leírtaknak, ami még az ereszes székely ház több évszázaddal ezelőtti elődjére jellemző, 99 bár a kétoldalt kontyolt nyeregtetőn a korábbi nádfedést már lecserélték. A lakóépületet 51. kép. Forrófalvi ház 1892-ből (VASS Erika felvétele, 2006.)

Next

/
Thumbnails
Contents