Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

pasztott, deszkafedése van. A hegyről lehozott, egyhelyiséges kalyibában az idősek laknak, vasfűtővel tüzelnek. A ház előtt feszület áll, az udvaron a ház körül pityókát termelnek. A gyimesi telken a népi orvoslás, a gyógynövények felhasználása kap kiemelkedő szerepet, hiszen ennek különböző jellegű alkalmazási formái (a ráolvasásoktól kezdve a főzetekig) széles körben elterjedtek voltak. A csűrben pedig a székely vándorlást bemutató kiállítást készítünk, ami többek között kitér a madéfalvi veszedelemre és a bukovinai székelyek 19-20. századi hányattatásának történetére is. Moldva Moldva ugyan nem a történeti Erdély része, de lényegesnek érezzük, hogy bemutassuk a legkeletibb magyar nyelvterületet, ami a korai székely házzal több tekintetben is párhuzamot mutat, és kutatható. A moldvai csángók három nagyobb falucsoportban élnek: 1. a Moldova és a Szeret folyók torkolata táján, Románvásár város közelében („északi csángók") 2. az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén Bakó városa közelében („déli csángók") 3. a Tatros torkolata (Szászkút) környékén. KÓS Károly ezek közül a Bakó környéki részt - helyi elnevezés szerint Mezőség vagy Szeret-tere - tartotta a központnak, ahol a mintegy 30 csángó magyar lakosságú falu megőrizte az általános csángó jellegzetességeket.

94 Egyes vélemények szerint a moldvai csángók egy része még a honfoglaló magyarok leszármazottja, de LÜKÖ Gábor kutatásai alapján végül az az álláspont a meggyőző, hogy a 14. században Észak-Erdélyből érkeztek Moldvába a magyarok első csoportjai, és azóta folyamatosan kaptak utánpótlást Erdélyből, különösen a székelység túlnépesedése miatt, illetve a határőrszervezet elől, szabadságuk megőrzése érdekében menekültek sokan e vidékre.

95 Nyelvüket és etnikai identitásukat úgy őrizték meg a magyar állam területén kívül, hogy semmiféle jogi különállás nem védte őket. Az asszimilációtól a római katolikus vallás óvta meg a moldvai csángókat, ami az ortodox román környezetben az etnikai azonosság legfontosabb pillérének bizonyult. Ezt különösen az nehezítette meg, hogy évszázadok óta nincsenek magyar papjaik, és sem a misén, sem gyónáskor nem használhatták anyanyelvüket. A modern nemzettudat hiányában magukat többnyire római katolikusnak és nem magyarnak mondják.

96 Az anyanyelv gyakorlására a csíksomlyói búcsú adott lehetőséget számukra. Emiatt a moldvai csángó házban a csíksomlyói búcsúról való hazaérkezés napját szeretnénk megeleveníteni: ezáltal bemutatható a csángó viselet, a tarisznya, a búcsúból hozott zöld ág és gyógynövények. A moldvai magyarok kultúrájában egyrészt az újabb és újabb székely kivándorlók és a kereskedelmi kapcsolatok következtében föllelhetők székely elemek (például gabonatermesztés, halászat, méhészet, szövés-fonás alapformái), ugyanakkor a román környezet is nagy hatást gyakorolt rájuk (például viselet, kukorica- és szőlőművelés). Az építészet terén is megfigyelhető ez a kettős hatás: a moldvai magyarok háza eredetileg a székely ház alaprajzával egyezett meg (ház + eresz), de a 19. század második fele óta a két típus elvált egymástól: a moldvai csángók a román környezet hatására más alaprajzi formákat vettek föl, és különösen jellemzővé váltak a zárt ereszalji részek („kilér").

97 A nemzetségi település, a baromudvarok, a fedeles kapu és némely bútordarab Székelyföldön már elfeledett formákat idéznek.

98 2006 szeptemberében három moldvai településre látogattunk el: a KÓS Károly által vizsgált, „sz-elő csángó' Bogdán falvára, továbbá a „székelyes csángó" csoportba tartozó Forrófalvára és Klézsére. Több házban is jártunk, melyek közül a legérdekesebb az az 1892-ben épített ház, melyet Forrófalván találtunk. A boronaház legtöbb szempontból megfelel a KÓS Károly által leírtaknak, ami még az ereszes székely ház több évszázaddal ezelőtti elődjére jellemző,

99 bár a kétoldalt kontyolt nyeregtetőn a korábbi nádfedést már lecserélték. A lakóépületet 51. kép. Forrófalvi ház 1892-ből (VASS Erika felvétele, 2006.)