Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

27. kép. Református iskola, Székelyszentistván (BÚZÁS Miklós felvétele, 2006.) zsef 1781-ben kiadott türelmi rendelete biztosított nekik bővebb szabadságot. Ezután az egyház külső megújulása következett be: mintegy 50 templomot és iskolát építettek vagy javítottak. Középfokú iskola 1804-ben Székelykeresztúron létesült.

59 Mindenképpen olyan templomot szeretnénk, mely eredetileg is unitáriusnak épült, és nem középkori, római katolikus eredetű. Szép példát láttunk például Kobátfalván, Tordátfalván, Siménfalván. A kobátfalvi templom mellett még áll a harangláb, de a templom berendezését és mennyezetét 2003-ban újrafestették, és ekkor tornyot építettek hozzá. A leendő unitárius templom paraméterei: kőtéglaszerkezet, hegyescserép-fedés, festett mennyezet, porticusszal rendelkező déli kapu. A templom körüli kerítés kőből készül, fa cinteremkapuval. A kerítésen belül néhány sír helyezkedik el. A leendő templom nyugati oldalán később hozzáépített torony áll. Tapasztalataink szerint ugyanis először gyakran csak a torony nélküli templomtestet építették fel - esetleg haranglábbal kiegészítve, és csak több év után lett egy-egy közösségnek tehetsége torony építésére. A templomot mint kiemelkedő szakrális emléket csak másolatban építjük föl, nem szeretnénk az Erdélyben amúgy is erősen pusztuló magyar emlékek eltűnését elősegíteni. Felmerült már megsemmisült épület rekonstrukciója is, de a kézenfekvő bözödújfalusi templom újrafelállításához egyelőre nem találtunk megfelelő adatokat. Ugyanezen a telken áll a kéthelyiséges iskola, mely szilárdfalú (kő vagy tégla) épület cserépfedéssel. Az egyik helyiség az iskola bemutatását szolgálja, a másik pedig kiállítótér lesz, ahol az Erdély történetéről szóló kiállítás kap helyet. A protestáns egyházak számára fontos volt (különösen 1918 után), hogy minden egyházközségben legyen iskola, ami nemcsak a vallás, hanem a nemzeti identitás megalapozásának is lényeges helye volt. Mind az iskola, mind a templom nagyméretű, hengeres vaskályhával fűthető.