Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

14. kép. Karakai Gergely házának nyílászárói. „A legrégibb torockói házból" című ábra (455. sz.). Malonyay 1909. 300. rolta fel." Bár nagyon esztétikus darab lenne, de az eddigi kutatások nem adnak kielégítő alapot arra, hogy egykoron általánosan elterjedtnek tekinthetnénk.

38 A 19. századi berendezés elkészítését megkönnyíti ORBÁN Balázs

3

" és JANKÓ János

40 részletes leírása, a MALONYAY Dezső és KÓS Károly

41 által közzétett illusztrációk, illetve az 1885. évi kiállításról fönnmaradt rajz

42 és JANKÓ János millenniumi tervei.

43 A bútorzatot másolatban készítjük el, így teljesülhetne a látogatóknak az a vágya, hogy az enteriőrt kipróbálhassák. Az idők folyamán a csűrrel egybeépített épület a keskeny saroktelek bal oldalhatárára kerül, az épület előtt az akkor még általános szokásnak megfelelően virágoskertet alakítunk ki. A ház első helyisége alápincézett, a pince kőfalas építésű, fölötte sűrű gerendafödém. A felső szint első két helyisége keresztfejes borona kialakítású, a fal a külső oldalon csak a könyöklőkig tapasztott, fölötte látszó. A harmadik helyiséget később zsilipéit szerkezettel építették hozzá, ezáltal egybeépítve a korábban különálló csűrt és lakóházat. Itt a külső fal is a váltott soros deszkafödcmig tapasztott. Az egész épület fedése kétrétegű zsindely, az utcai oromfal füstlyukasan kontyolt. A tetőszerkezet torokgerendás, szarufás kialakítású. A tetőtérbe kerülő füst kis tetőnyílásokon át távozik. A középső konyhahelyiség részben padlásolatlan, az itt elhelyezett kemence füstje így távozik. A hasábkemence ráépített tüzelőhelyekkel rendelkezik. Az első házban hagyományos kőlábas torockói cserepest mutatunk be, míg a hátsó részbe egy későbbi, egyszerűbb megoldás kerül. A ház első részén korai ablak- és ajtókeretezés van. 1702. november 17-én éjjel Rabutin tábornok német seregekkel megtámadta a várost: „E rémnapok emlékére vannak a toroczkói házak ablakai kívülről veres szegélyzettel körülvéve, ezen minden évben megújuló emiékjeit tartják meg a toroczkói anyák, hogy az utódoknak, valahányszor az ablakon kitekintenek, mindig eszökbe jussanak azon gyötrelmek és kínzások, melyeket elődeik a szolgaságnak sötét napjaiban szenvedtek."

44 15. kép. Torockói bútorok. Malonyay 1909., 305. (464-467. sz. ábra)