Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BALASSA M. IVÁN: Erdély a magyar szabadtéri muzeológiában

JEGYZETEK 1. TOROCZKAI-WIGAND Ede 1911. 23. passim, többen idézik, például.; VARGHA László 1937. 333.; LÉNÁRT Anna 2002. 160-161. 2. A lokális szabadtéri múzeum egy, földrajzilag meghatározható terület teljes népességének, tehát az esetleg ott élő nemzetiségek bemutatására törekszik, az etnikai ezzel szemben csak az adott terület egy meghatározott népességét reprezentálja. 3. Az imecsfalvi kúria ma is áll, igaz tetejét lecserélték. Közismert, hogy Csereyné Zathureczky Emilia itt alapította meg a Székely Nemzeti Múzeumot, mely 1875-1879 között ebben ez épületben működött. 4. LÉNÁRT Anna 2002. 164.; Látogatásáról az igazgató-válaszmányi jegyzőkönyv emlékezik meg december 21-i dátummal.; LÉNÁRT Anna 2002. 187. 5. A rajzok a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében - Ad 575-1914. sz. 3. (melléklet) 6. A „leletrőf rögtön két helyen is beszámolt: SZINTE Gábor 1911, SZINTE Gábor 1912. 7. LÉNÁRT Anna 2002. 165. 8. A Székely Nemzeti Múzeum irattárából kidéiül, hogy a tulajdonos sürgette az épület eladását, fel is becsülték a faanyagát és ennek részletes listája föntmaradt. Végül a Magyar Nemzeti Múzeum (Néprajzi Tára?) csak egy faragott gerendára, a Székely Nemzeti Múzeum pedig az ajtóra és datált keretére tartott igényt - 74-1911/IV.18, 74-1911/IV.22., 941911. Az itt hivatkozott és a további, a Székely Nemzeti Múzeum adattárából származó adatokért BOÉR Hunornak tartozok köszönettel. 9. Részletesen Id. K. CSILLÉRY Klára 1980. 11-14.; BALASSA M. Iván 1972. 555.; BALASSA M. Iván 1998. 85. 10. K. CSILLÉRY Klára 1980. 13. 11. BALASSA M. Iván 1972. 555. 12. Schnabel Gyula a neve. BALASSA M. Iván 1972. 555. 13. Ld. Maros-vidék XIII. évf. (1883) 43. (szept. 6.) - ez alkalommal a kiállítási bizottság alelnöke volt. 14. VISKI Károly 1931. 7. 15. Ld. Vasárnapi Újság XXXII. (1885) 436. 16. A sok helyen napjainkig tartó néprajzi kiállítások „szoba-periódus"-ának hatásáról a szabadtéri múzeumokra ld. WILDHABER, Robert 1959. 1.; ZIPPELIUS, Adelhart 1974. 24. 17. Vasárnapi Újság XXXII. (1885) 227. 18. A továbbiak BOÉR Hunor kutatásának köszönhetők, ld. LÉNÁRT Anna 2002. 157-160. 19. Magyar Múzeumi Arcképcsarnok 733. 20. Maros-Vidék XV. évf. (1885) 12. (március 12.) 21. E.t. 1886. 71-73. 22. Székely Nemzet 1885/71 (május 7), idézi LÉNÁRT Anna 2002. 157-158. 23. E.t. 1886. 71-73. Úgy tűnik, hogy a berendezés bútorai és a faragványok Meggyesfalván „gróf Lázár Jenő őméltóságánáf " készültek. 24. Székely Nemzet 1885/71 (május 7), idézi LÉNÁRT Anna 2002. 157-158. 25. Arról nem tudunk, hogy a Habsburgok, a május 3-án a házat meglátogató király, majd Rudolf, József főherceg, Stcphania főhercegnő hasonlóan bőkezű volt-e. E.t. 1886. 71-73. 26. Ld. például VISKI Károly 1931. 10.; azután ő véleményét idézi VARGHA László 1937. 331.; A Néprajzi Falu részletes feldolgozását ld. BALASSA M. Iván 1972.; K. CSILLÉRY Klára 1980.; BALASSA M. Iván 1998. 27. STOICA, Georgcta szerk. 1993. 137. 28. VISKI Károly 1931. 5. 29. VARGHA László 1937. 334. 30. Állítólag több „szülőház"-at is nyilvántartanak, a hivatalos katalógusokban ez a tény egyébként nem szerepel, sőt a házat a 19. század közepére datálják, ld. STOICA, Georgeta szerk. 1993. 140., Avram Jancu azonban 1824-ben született 31. STOICA, Georgeta szerk. 1993. 137. kk. 32. KÓS Károly 1995. 21.; STOICA, Georgeta szerk. 1993. 138. 33. KÓS Károly 1995. Sajnos az általa kidolgozott komplex szabadtéri múzeum terve nem valósult meg, tehát hiányzik az etnobotanikai és ctnozoológiai részleg. Ez részben az 1960-as években megalapított nagyszebeni múzeum gyűjtőterületével való ütközés miatt következett be - részleteket ld. BALASSA M. Iván 1971. 151 .kk., további múzeumtörténeti adatokat ld. ott. A Kolozsváron egyébként a hírek szerint (2006) a fejlesztésre szánt területeken ipari park létesül. 34. LÉNÁRT Anna 2002. 176. Szerették volna, ha VISKI is részt vett volna az épületkiválasztásban, de ő csak a nyár végén jut el Erdélybe. 35. A levelezés részleteit ld. LÉNÁRT Anna 2002. 176 kk. passim. 36. Székely Nemzeti Múzeum 1932-es igazgatói jelentés. 37. Magyar múzeumi arcképcsarnok 640-641. 38. LÉNÁRT Anna 2002.178-180. 39. A Székely Nemzeti Múzeum sz.n. 40. LÉNÁRT Anna 2002. 183. 41. LÉNÁRT Anna 2002. 170. 42. Ezek ma ott láthatók a csíkmenasági háznál. 43. BOÉR Imre 2006. 115. 44. LÉNÁRT Anna 2002. 183-184. 45. VISKI Károly 1931. 46. VARGHA László 1937. 47. GYÖRFFY István 1939. 48. DOMANOVSZKY György 1940. 165. kk 49. DOMANOVSZKY György 1940. 178.. a legrégibb fennmaradt „székelykapu" az 1673-ban készült,