Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
BALASSA M. IVÁN: Erdély a magyar szabadtéri muzeológiában
Szerették volna, ha VISKI Károly is részt venne az épületkiválasztásban, de ő csak a nyár végén jut el Erdélybe és elsősorban a makkos fazárak és a lőportartók érdeklik. Érdekes, hogy az 1931-ben a „magyar skansen"-ről írt munkája előbb csak HAAZ Ferenchez jut el, CSUTAK július 2-án kér különnyomatot VISKITOL, mert a HAAZtól kölcsönkért munkát „feleségével együtt fennhangon olvasták, szívükből és szívükbe írta". Tehát VISKI csak megerősítette, de nem indikálta a sepsiszentgyörgyi elképzeléseket. 35 Nem teljesen világos VISKI szerepe a kezdetben szintén tervezett siklódi házzal kapcsolatban. CSUTAK 1931 októberében írt VISKINEK, és kéri, hogy válasszon ki egy „jó tipikus házat". Valószínűsíthető, hogy ezt megtette, mert november l-jén kelt levelében örül annak, hogy CSUTAK meg fogja nézni a házat, ami „Szép, és bár máshol is lehetne ilyet találni esetleg, előnye, hogy tavasszal lebontásra kerül". Az 1781-ben épült ház megvásárlása átcsúszott 1932-re és meg is hiúsult, mert nem engedtek az árából. 36 Ekkor fordult a figyelem Csík felé. 1932 júliusában MILLEKERREL, a következő hónapban a kézdivásárhelyi NAGY Jenővel - aki egyébként a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányának tagja 37 - CSUTAK Vilmos bejárta Alcsíkot, Kászont. Ekkor találnak rá az 1761-ben épült csíkmenasági házra, és ez lesz az első, és sajnos egyben utolsó épülete a sepsiszentgyörgyi szabadtéri múzeumnak. Menaságon a szomszédos telek 1761-ben készült kapuját is megveszik, és még abban az évben Sepsibe szállítják. A házra csak a következő évben sikerül megalkudni, lebontására és elszállítására 1934-ben került sor. 3 * Megmaradtak KOS Károly eredeti rajzai, melyek arról tanúskodnak, hogy a mai kívánalmaknak is megfeleltek az áttelepítés körülményei, pontos építészeti felmérés készült, bontáskor az épületelemeket beszámozták, a felépítésnél pedig a cserélt gerendákat is jelezték. 39 1936. május 15-én váratlanul meghalt a mindent mozgató igazgató, CSUTAK Vilmos. Egyik utolsó, május 5-én kelt levele is a szabadtéri részleggel foglalkozik. A többi épület kiválasztását sürgeti, hogy a csíki mellett legyen háromszéki és udvarhelyszéki is és egyben jelzi, hogy a menasági ház már tető alatt van. 40 A Csíki-házat 1937 szeptember 4-én nyitották meg. A múzeum előkészítése nem állt le, próbálnak még épületeket megszerezni, de megint közbeszól a történelem. A második bécsi döntést követő időben, márcsak az idő rövidsége miatt sem sok történhetett. CSUTAK Vilmos örökébe lépve HERJEPEI János már 1938-ban hangoztatta, hogy mennyire fontos lenne nagy elődjének munkásságát e téren is folytatni. Csíksomlyón ki is nézett ki egy 1743ban épített házat, 41 BALASSA Iván fejfákat vitt be az Erdővidékről 42 és Csog Ferenc teljes fazekasműhelyét Magyarhermányból és ezt a Sepsiszentgyörgyön fel is akarták állítani, de ugyaninnen erősen alkudtak egy gabonásfészerre, istállóra, sőt lakóházra is 43 , egy parajdi kétköves vízimalom is szóba került. 44 Ugyanebben a két világháború közötti időben Magyarországon se sok történt a szabadtéri múzeumokat illetően. A balassagyarmati épület-áttelepítések 1932-34-ben nem találtak követésre, Veszprémben a Bakonyi-ház csak épületmásolat. Igaz, a harmincas évek elejétől többen is foglalkoztak a „magyar skansen"-nel, mint ahogyan ezt VISKI Károly már említett, 1931-ben megjelent tanulmányának címével 45 örökre elterjesztette a magyar múzeológiában. VISKI nem említi, hogy az általa szorgalmazott múzeum csak az újonnan meghúzott országhatárok közötti országrész bemutatására vállalkozna, vagy Erdély is beletartozna - bár az is lehet, hogy ezt ő magától érthetődőnek tartotta. VARGHA László hat év múlva szintén nem egyértelmű, az új múzeum szükségességéről, múzeumtörténetről ír, sőt a különböző törekvéseket kritizálja, 46 de Erdélyt - ebből a szempontból - nem említi. GYÖRFFY István programadó művében külön fejezet található „A szabadtéri múzeum"-ról, de annak „terjedelméről" nem szól, Erdélyt nem, mindössze a kolozsvári „oláh" intézményt említi. 47 DOMANOVSZKY György már egy központi szabadéri múzeum tervet is kidolgozott, 48 de ő sem szól a határainkon kívül rekedt magyarság bemutatásáról. Bizonyos inventarizációs elképzelések azt sugallnak, hogy erre nem is gondoltak, ugyanakkor a tervezet legvégén az illusztrációkat indokolva azt olvashatjuk, hogy „A mikházi és dalnoki kapuk vásárlás útján már régebben a Néprajzi Tár tulajdonába jutottak és szétszedve várják a szabadtéri múzeum megvalósítását, amikor is öszszeállítva szép és értékes darabjai lesznek annak". 49 A magyar szabadtéri múzeológia szempontjából éppen ezért nagyon fontos, hogy a Csíkmenaság-pottyondi ház az egyik első, a mai kívánalmaknak is megfelelő és napjainkig fentmarad épület.
