Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 19. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa, Szentendre, Győr, 2006)
A TELEPÜLÉS
merjük Heister várkapitány szabályzatát, melynek 27. pontja így intézkedik: „...a fehérvári kapu előtt fekvő kertek árkai betöltendők éspedig a telek elvesztésének terhe alatt. Árok helyett sövényzettel, vagy tüskével foglalják körül a kerteket". 55 Ennek alapján analogikusán következtethettünk arra, hogy a győrújvárosi kertek is a későbbi „Újvárosi Majorok" helyén állottak. Ezt a területet „Szekeres Majorok" néven is emlegették, s azonos a mai Áchim András utcával. (Korábbi neve Öreg utca volt.) E városnegyed, ma Újváros, a város parasztgazdáinak lakóterülete, főleg református, evangélikus lakosságú. Az épületek a 18. század során, vagy azután alakultak ki. A lakosság idősebb tagjai még tudtak arról, hogy családjaik a városból költöztek ki. Megemlítendő, hogy a nagyhírű győri sertéskereskedelem gyűjtőtelepei a 19. század során szintén a győri kertek helyén, a Nádorvárosban állottak. E terület és az állatkereskedelem kapcsolatának fennmaradásához járulhatott hozzá, hogy a 19. század második felében meginduló vasúti közlekedés a szomszédos területeken nyitotta meg pályaudvarait. A győri és győrújvárosi kertek életét az egykorú szabályzatok erre vonatkozó pontjai és egyes végrendeletek alapján még jobban megismerhettük. A fentebb említett főkapitányi szabályzat 26. pontja a város falai között tiltotta a disznótartást. Némi állatállomány lehetett a belső városban, mert az előbbi szabályzat kötelezővé tette a szemét és a trágya egy helyre hordását. Büntetésként a szabálysértő lovának, ökrének, szekerének lefoglalását helyezték kilátásba. 56 Nyilván a városban állomásozó katonaság miatt is voltak istállók, azonban ezek száma nem lehetett nagy. A telekkönyvben 1703-ban felsorolt 532 belső városi házban mindössze 135 istálló volt. 57 Ebből joggal következtethettünk arra, hogy a falakon belül hízó, tejelő jószág aligha lehetett. A kertek állattartási, takarmánytárolási funkciójának megerősítésére Villányi egy végrendeletből vett adatát idézhetjük, 1625-ből: „Vagyon az Sokoró kapu előtt egy kis kertem, az kiben nyári és téli takarmányomat gyűjtetem: az benne való szénámat és szalmámat hagyom etesse meg feleségem az marhával". 58 Nyílván az állattartás mellett jelentős termény- és takarmánytárolási funkciójuk volt a kerteknek. A takarmány egy részét a helyi, nagyon kiterjedt, mocsaras ártér és a nedves klíma miatt bizonyosan pajtákban tárolták. A 20. századig a Győr környéki parasztság a takarmányát és a szálas gabonáját pajtákba gyűjtötte. Az előbbiekben idézett főkapitányi szabályzat a 27. pontban a kertekről szólván, többek között elrendelte, hogy a „...széna csűröket és jégvermeket csak a vártól 400 lépésnyire szabad felállítani". 59 Megjegyeznem érdemes, hogy a hajdani városfal és a Nádorváros 18. századi épületei között ma is megállapíthatóan ugyanekkora a távolság. A győri kertekbe Kismegyerről, a bencések birtokáról szállítottak szénát, részben pedig a bencésektől bérelték a győriek a megyeri pusztát is jószágaik számára. A város állatállománya nyilván nagy lehetett, hiszen a pusztabérlet adminisztrációját maga a városi tanács bonyolította. 60 Az újvárosi kertek keletkezését, ha nem is pontosan, de hozzávetőlegesen meghatározhattuk. Újváros a 16. század közepe táján keletkezett. E néven a káptalani jegyzőkönyvekben 1550-től fordul elő. 61 A megye 1588. évi rendeletére sánccal, palánkkal vették körül. 62 Úgy véljük, a kertek használata legkésőbb ezzel egyidejűleg alakult ki és e két évszám között kell keresni a pontos keletkezési időt. Mindenképp helyes, ha Újváros kertességét 16. századinak tartjuk. Meg kell említeni, hogy lakossága jórészben a török elől menekülőkből alakult ki. Ez a magyarázata annak, hogy sok református lakosa volt. Győr város kertjeivel kapcsolatosan meg kellett kockáztatnunk egy hipotetikus állítást. A 15. század vége okleveles adatai között a Nádorváros nyugati részén, a 17. századi győri kertek helyén előfordult a „Kertes szer" helynév. 63 Nem tartható kizártnak, hogy a két hasonló fogalmat jelölő név mögött esetleg azonos funkció volt, s ez adott alkalmat az öszszehangzó névadásra. A szóban forgó név és adat felhasználását nehézzé tette, hogy az irodalomban egymásnak ellentmondó vélemények voltak a helynév lokalizálásával kapcsolatban is. Nem volt kialakult vélemény arra vonatkozóan sem, hogy vajon falu, utca, vagy birtokterület neve-e. 64 A lehetőség felvetésén túl nem mertünk további következtetéseket levonni. Győr Püspökváron kívüli területét a 16. század folyamán erődítették meg. 65 A telkek megosztottságát legkésőbb ettől az időtől kell számítani. Jogosan feltételezhetjük, hogy a 17. század első feléből ismert, kertességre utaló