Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

39. kép. Bácskatopolya, nagy legyezőkkel és fél kisnapsugána\ díszített deszkaoromzat; 2003. 41. kép. Domaszék-Feketeszél, tanya a bajai út és az egykori kisvasút között; 1985. (DURÓ Lajos felvétele) 40. kép. Domaszék, tanya (JUHÁSZ Antal felvétele, MFMT) vum ugyancsak jelentős számban maradt fönn. A Szeged egykori külterületéből alakult tanyaközségekben - Domaszéken (40-43. kép), Zákányszéken (44. kép), Rúzsán (45. kép), Szatymazon (46. kép) - szintén ismerünk napsugárdíszes oromzatú tanyákat. A Tiszántúlon Hódmezővásárhelyen (47. kép) és Orosházán (48. kép) tudunk előfordulásukról. Adataink vannak a napsugárnak házoromzatokon való, Szegedtől egészen távoli megjelenéséről is. így sajátos felbukkanási helye és módja a napsugárdíszes oromzatnak a szilágysági Ká42. kép. Domaszék-Feketeszél, tanya; 1985. (DURÓ Lajos felvétele) rásztelek, ahol a motívum a római katolikus templomot 1913-1917 között építő, a szegedi nagytájhoz tartozó Szabadkáról odatelepedett építőmester munkássága nyomán terjedt el.

41 Még mielőtt a kárásztelki példa megfejtése révén azt hihetnénk, hogy egyértelmű a motívum eredete, föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az túllép a magyar nyelvterület határain. így a Duna-deltában élő lipovánok házhomlokzatain szintén megfigyelhetjük (49. kép). Ugyancsak rokon motívum az Erdélyben, főleg Kalotaszeg környékén dús fűrészeléssel 43. kép. Domaszék-Sárkányhegy, tanya; 1985. (DURÓ Lajos felvétele). Az oromzatot utóbb sima deszkázatra, majd téglára cserélték 44. kép. Zákányszék, Tanya 482.; 2001. (DURÓ Annamária felvétele)