Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
városrész 1940-es évek eleje 1 1963 2 1973 3 1973-ban kimaradtak 4 összesen 1978 5 200 4 az 1973/2004. év aránya Alsóváros 311 178 152 min. 4 156 103 51 33% Móraváros 43 min. 5 48 23 48% Fölsőváros 50 min. 5 55 22 40% összesen kb. 400 245 14 259 96 37% ként való kezelést, átfestést, javítást követel meg a fönntartójától. CS. SEBESTYÉN Károly tanulmányában épp az időszaki karbantartás elhanyagolásával indokolja a föntebb idézett, borúlátó előrejelzését. 23 TÖMÖRKÉNY István ugyanazon évben szintén kiemelte, hogy az oromzatokat olajfestékkel védték és színezték: ,/imi a födelet illeti, az mindig vágott elejű és vágott hátuljú, sátoros fedél nincsen. A hol a tető oldalfala fából való, azt be szokás festeni, leginkább a szokásos istenszeme van a padlásablakokon. A padláslyuk a szem, abból áradnak szerte háromszögben a sugarak. Sárga alapon barna a sugár, világos kéken sötétkék, de az csak módosabb tanyáknál található" 1 ^ Szeged épített környezetének ezen remek példáját az elmúlás fenyegeti, folyamatosan falja föl őket az urbanizált város. „Szeged külvárosi, főleg alsóvárosi parasztházainak sajnos tünedező oromdísze a napsugár, istenszöm. ... Sajnos ez a szakrális eredetű, szegedi népművészeti sajátosság hamarosan eltűnik a város- és faluképből. Megbecsülésükhöz egyelőre hiányzik a hagyománytiszteletben megnyilvánuló szeretet. " - hívta föl a figyelmet BÁLINT Sándor már hetven esztendeje, 1936-ban. 25 Az első számszerű adatfelvételt ezért éppen ő és tanítványai végezték hat évtizeddel ezelőtt, az 1940-es évek elején Alsóvároson és Móra-városon, ahol is akkor még 311 napsugaras díszű házoromzatot találtak. Fölsőváros leltára sajnos nem készült el; így összességében becsülve számuk mintegy 400-ra volt akkor tehető. A következő leltárt KORKES Zsuzsanna állította össze bő harminc esztendeje, 1973ban: Alsóvároson 152, Fölsővároson 50, Móravároson 43, tehát Szegeden összesen 245 napsugárdíszes házormot írt össze. 26 Ismét egy megdöbbentő adat: öt év elteltével Alsóvároson az oromdíszes házaknak már csak ennek kétharmada, 103 darab maradt; diákokkal végzett fölmérés eredményeként JUHÁSZ Antal 1980-ban világított rá, hogy az akkori legutóbbi évtizedben mennyire riasztóan fölgyorsult a napsugárdíszes házak pusztulása. 27 Azóta ez a tendencia csak hatványozódott! CS. SEBESTYEN Károly alapvető tanulmányának megjelenése után éppen száz esztendővel, 2004 elején végzett vizsgálat alapján Alsóvároson 51, Móravároson 23, Fölsővároson 22, összességében a hatvan évvel ezelőtti mennyiségnek csak mintegy 24%a áll. Sajátos, hogy számos közülük hangsúlyos helyzetű saroktelken maradt fönn. A fogyás aránya napjainkban még inkább lesújtó, köszönhető ez a náluknál többszintes építkezést lehetővé tevő szabályozásnak is (31. kép). Tanulságos az a tisztes különbség, amely az egyes városrészekben az épületek fennmaradásának arányában mutatkozik. Alsóváro31. kép. Mv. Katona József u. 15. bontási terv; 1999. (SCHULCZ Péter felvétele) Az alápincézett lakóház megőrizte archaikus - egytraktusos és háromsejtes - formáját 32. kép. Mv. Hajnal u. 40. bontás közben
