Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

JÉKELY BERTA: 20. századi falusi épületek műemlékvédelmi problémái

egységek védelme mellett abban hoz újat, hogy nemcsak térben fordul a nagyobb, komplexebb egységek felé, hanem társadalmi, gazdasági vonatkozásokban is. Egy pincesor fenntartása például elképzelhetetlen az annak értelmet adó szőlőkultúra megléte nélkül, s ugyanígy a falusi építészet megőrzése a falu létének fenntartása, a fennmaradás gazdasági alapjainak megteremtése nélkül. Mindehhez azonban gyökeresen új szemlélet és hatáskör szükségeltetik, hiszen az integrált örökségvédelmi programok kidolgozásához nem elég egy műemlékvédelmi rendelet, hanem egyéb jogszabályok megalkotására, a gazdaság megújítására, s az egész település revitalizálására vonatkozó, interdiszciplináris munkára van szükség. Végezetül néhány gondolat a közvetlenül előttünk álló feladatokról. A műemléki védelem alapját az értékvizsgálat képezi, s a 20. századi falusi építészet vonatkozásában komoly adóságai vannak mind a néprajztudománynak, mind a műemléki topográfiának. A tipikus és egységesen jelentkező jellemzők és helyi jelenségek számbavétele, a korszakhatárok megállapítása, valamint a sajátos értékmozzanatok megragadása még előttünk álló feladatok. A korai népi műemlékvédelem egész szakmát megmozgató falukutatásaihoz hasonló, azoknak a 20. századi épületállományra vonatkozó hiányosságait kiegészítő, közös erőfeszítésen alapuló kutatómunkára van szükség. Reménység szerint ez a kutatómunka - amely a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum készülő 20. századi tájegysége kapcsán már meg is indult - széles szakmai összefogás, a néprajzi muzeológia és a műemlékvédelem együttmunkálkodása keretében, jelentős számú külső szakembert is megmozgató kezdeményezés formájában fog zajlani. JEGYZETEK 1. Elhangzott 2004. november 18-án, Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által szervezett Szabadtéri Műhely - Típusházak a 20. századi magyar falusi építészetben című konferencián. 2. A műemlékvédelem táguló körei. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása 2000. április 17. július 16. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Katalógusai. A kiállítást rendezte, és a katalógust szerkesztette: LŐVEI Pál. Budapest, 2000. 3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánítási szempontrendszere. Kézirat. 2004. Egyelőre csak belső használatra. 4. BALASSA M. Iván 2002.163-173. 5. JÉKELY Berta 1999. 6. Az előadások utáni vitában ISTVÁNFI Gyula felvetette, hogy a nagyszámú 20. századi falusi épület és épületegyüttes megőrzése nem az országos, hanem a helyi védelem feladata kell, hogy legyen. A fölvetés egy fejlettebb gyakorlattal rendelkező országban jobban megállná a helyét, nálunk azonban a tapasztalat ennek az ellenkezőjét mutatja. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem kerülhet országos műemléki védelem alá minden, ma még egységes építészeti karakterű település, településrész, s a műemléki védelem előtt további mérlegelésre, összehasonlító vizsgálatokra van szükség. 7. Az előadások utáni vitában BALI János azt vetette föl, hogy így esetleg az archaikum helyett az esztétikum bűvöletébe esnénk. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy a kiválasztás alapjául szolgáló értékmozzanatot nem az együttálló épületek harmonikus látványa, hanem az együttes által hordozott teljesebb, hitelesebb megőrzés és bemutatás lehetősége adja. IRODALOM BALASSA M. Iván 2002 A FAKSz-házaktól a szocialista faluig. Népi építészet a 20. században. In. Ház és Ember 15. (szerk. CSERI Miklós-T BERECZKI Ibolya). 163-173. Szentendre JÉKELY Berta 1999 Az építőkultúra és a településhasználat változásai egy Tolna megyei faluban. Kalaznó, 1900-1990. Szakdolgozat, kézirat. ELTE-BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék. Budapest cS