Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

16. kép. Aß jelű mintaterv metszete (CsML) (20-21. kép) (ezek egyike a szalamandra), kisnapsugár (22a-c. kép), fél kisnapsugár (23. kép), álló és fekvő fenyőminta (26a-b. kép), gérbéllés (22b., 24a., 25a-b. kép), fordított gérbéllés (26. kép), egyes és kettős vakzsalugáter boltívvel vagy anélkül (21-22b., 24b., 27. kép), ferde lécezés (27-28. kép), legyező (24a-b., 27-28. kép). A fél kisnapsugár csak Fölsővároson fordul elő; a ferde lécezés zöme is ott látható. A legyezők legtöbbjénél a sugarak a háromszög belső, derékszögéből indulnak ki; az esetek kis hányadában azonban megfigyelhettük, hogy a sugarakat az alsó hegyesszögben fogják össze (Alsóvároson a vizsgált házak ötödénél, Móravároson két, Fölsővároson pedig mindössze egy esetben figyelhettük meg). 18. kép. Ornamentikával tagolt és díszített homlokzatok (MFMT 17077) 19. kép. Ornamentikával tagolt és díszített homlokzat (MFMT 17099) Szegeden a zsalugátersávot összesen öt-tizenegy rekeszre osztották; általában páratlan számúra, de előfordul a sáv páros számú tagolása is.

20 A napsugármotívum közepén a sugarakat kicsi, egyrészt kör alakú, másrészt négyszögletes, zsaluleveles nyílásban (füstlyuk) fogták össze. Az oromzatot alulról profilos deszkakonzolok tartotta víz- vagy esővető deszka és míves csipkézel szegélyezi (27. kép). A napsugármotívum és a zsalugátersáv arányára Szegeden kialakult egy megszokott szerkesztési 15. kép. Kétszintes házak (Sk) 17. kép. Deszka-szigetelés (Av. Bem u. 25.)