Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön
72. JUHÁSZ Antal 1980. 167. 73. TÖMÖRKÉNY István 1904. 264., 313. 74. BÁLINT Sándor 1976. 258., 262. 75. Uo. 262. 76. BÁLINT Sándor 1936. 10. 77. TÓTH Ferenc 2000. 470-471. 78. TÓTH Ferenc 2000. 482-483. 79. JUHÁSZ Antal 1980. 170. 80. SEBESTYÉN Károly 1904. 269. 81. GILYÉN Nándor 1985. 169. 82. BÁLINT Sándor 1936. 10. A közel 70 éve írt gondolatok ma sem veszítettek érvényükből. Ezt jelzi az is, hogy 2004-ben, Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján lebontották a szülőházát. 83. BÁLINT Sándor 1976. 262. 84. JUHÁSZ Antal 1980. 165. 85. BÁLINT Sándor 1936. 10. 86. JUHÁSZ Antal 1980. 171. A Tisza partján álló Kőrössy-halászcsárda épületén a napsugárdíszes oromzatot az 1950-es években még álló nádfödeles épületek mintája alapján készítették. A közelmúltban az oromzat formálását változatlanul hagyva Weintrager Adolf szegedi építész kvalitásos teivei szerint felújították, bővítették. Az épületben működő étterem konyha-technológiáját is korszerűsítették, ellátva azt modern gépészettel. A szellőző-berendezés beszívó csonkjait a faoromzat hagyományos zsalugáteres betétje mögé rejtették, megtartva a homlokzat eredeti formáját. Az átalakítás alkalmával a faszerkezetek kékesszürke színezésével egységesítették a régi és az új épületrészeket. 87. TÓTH Ferenc 2000. 94. 88. PAMER Nóra 1986. 202. 89. TIMON Kálmán 1983. 439. 90. TÓTH Ferenc 2000. 94-95. 91. TÓTH Ferenc 2000. 40-41. 92. 2002-ben és 2003-ban Alsóváros egyik leghosszabb utcájának lakosai Pálfy utcai napokat rendeztek. Ennek célja az volt, hogy a tősgyökeres alsóvárosiak és az újonnan beköltözők megismerjék egymást, erősítsék az ott élők lokális identitását. Ennek keretében került sor a „gyüttmöntek" fogadalomtételére, mely által ők is „röndös szögedi polgárrá" lettek. 93. BÁLINT Sándor 1983. 82. 94. A 2000-es évek felújításai során voltak, akik jobban szigetelő műanyag ablakokat vásároltak, míg mások a hagyományosabb fához ragaszkodtak, mondván, az illik a házhoz. A műanyag ablakok közepén díszített lécutánzat is előfordul, ami ugyan megdrágította az ablakokat, ám sokkal esztétikusabbá teszi a házat. 95. FEJŐS Zoltán 2003. 181-182. 96. Uo. 185. 97. TÓTH Ferenc 2000. 285.97 98. Uo. 313. 99. Uo. 484. 100. Az 1880-as években a fehérre meszelt falak felső szegélyét színes, rendszerint kék sáv képezte, többszínű csíkokkal keretezve, rajta tarka virágos indával. GRÁFIK Imre 1987. 23. 101. JUHÁSZ Antal 1980. 171. 102. Értesülésünk szerint Üllésen 2006-ra tervezik napsugaras oromzatú tájház létrehozását. 103. JUHASZ Antal 1980. 170. 104. 2005-ben Makón 30-50%-os önkormányzati támogatást és hitelt adtak régi épületek homlokzatainak korszerű felújítása esetén. 105. A Káli-medencében néhány településen, így Salföldön az új házak építésénél szigorúan igazodni kell a vidék egyedi építészeti arculatához. Ezt - többek között Somogyi Győző festőművész kezdeményezésére - a településen működő „faluvédő bizottság" is ellenőrzi. 106. Erre példa az 1980-as években még ritkaságnak számító mártélyi eset. Egy 1900 körül épült napsugaras gazdaházat 1979-ben Fodor József festőművész vásárolt meg, majd Németh Péter építész és Rományi László belsőépítész tervei alapján a népi építészeti értékek megőrzésével korszerűsítették. Az épület 1984-ben az Év lakóháza díjat is elnyerte. TÓTH Ferenc 2000. 267.; BALOG János 1985. 17-20.; TIMON Kálmán 1985. 13-15. 107. Megjegyzendő, hogy a korábbi szabályozás Alsóvároson és Móravároson egyenesen tiltotta, hogy a tulajdonos az akkor előírt teljesen zártsorúvá történő átépítés helyett a hagyományos oldalhatáros beépítésű épületét bővítse. 108. Az alsóvárosi ferences kolostor 19. században készült homlokzatvakolatán - melyet a restaurálás során az 1990-es években eltávolítottak - az ablakok felett is ezt a legyező, illetve napsugár formát alkalmazták. 109. Talán a székely kapuk jelképpé válásának jelensége lehet hasonló: ez sokak számára ma a magyarság egésze összetartozásának egyik szimbóluma, így többször állítják fel a Kárpát-medence területén, ahol az már jellé formálva nem az erdélyi gyökereket hirdeti, hanem az egész nemzetre utal (például a szlovákiai Kisszelmenc és az ukrajnai Nagyszelmenc határán 2004-ben állított félkapuk). 110. A világra való szélesebb kitekintés az építtetők számára szélesebb lehetőséget nyújt a különféle kultúrájú országok, vidékek építési formavilágának megismerésére. így az építészektől sokszor az építési hely hagyományaitól idegen karakterű házak tervezését várják el a megbízók. 111. Ezt a házat említette TARJÁN Gábor a „népies művészet" egyik példájaként, amikor már „csak a mintakincs őrzi a népi hagyatékot." TARJÁN Gábor 2005. 142., 243. 112. Az oromzatokon általában a burkolatot adó deszkázat éleinek letörésével („fózolásával") fokozzák a plasztikusságot, azaz a felület önárnyékával emelik ki a rajzolatot. 113. Napsugár-jeles kifejezéssel azokat a házakat illetjük, melyeken jelzésértékű a napsugár motívum.
