Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön

engedélyköteles átalakítási terveit az építési hatósági eljárást megelőzően a városi tervtanácshoz is be kell nyújtani. A rendelet lehetőséget ad a védett objektumok tulajdonosainak, hogy a szükséges állagmegóvási-felújítási munkákhoz - megfelelő önrész esetén - maximum 50%-os anyagi támogatásra pályázzanak.

104 E rendelet alapján azonban jórészt a belvárosi épületek kaptak ilyen megkülönböztetést, ugyanakkor más városrészekben a megőrizendő épületek zömét - főként anyagiak hiánya miatt - nem helyezték helyi (városi) védelem alá. így a külvárosokban sok korábban védelem alatt álló ház vált „szabaddá". Ennek esett áldozatul 2004-ben BÁLINT Sándor szülőháza is. 2000-2005-ben elkészült egy újabb építészeti értékfelmérés, mely közel további száz épülettel javasolta bővíteni a helyi védelem alá helyezendő objektumok körét. Ebbe alsóvárosi, felsővárosi és kiskundorozsmai napsugaras házakat is bevontak. A tulajdonosok 2005 júliusában kaptak értesítést a javaslatról, mely kapcsán észrevételt tehettek. A város közgyűlése 22/2005 (XI.17.) Kgy. sz. rendeletével helyezte védelem alá a javasolt épületállományt. Az 1980-as években a DÉLTERV tervező vállalatnál a Mátyás tér régi épületeiről készült egy vizsgálat, mely a jellemző építészeti elemeket, értékes formai megoldásokat gyűjtötte össze. A tanulmány célja egy olyan építészeti „motívumgyűjtemény" létrehozása volt, amely a környékre tervezett új épületek megformálásánál lett volna alkalmazható az építtetők, tervezők számára. A készítők szándéka szerint a tanulmány eredményeit az építési szabályozásba emelve biztosítani lehetett volna, hogy az új épületek karakterükkel illeszkedjenek a városrész sajátos építészeti-kulturális közegébe. A szándék végül nem valósult meg. A tér és környékének rendezését, szabályozását meghatározó Részletes Szabályozási Terv nem tartalmaz ilyen munkarészt. 105 A napsugaras házak - mint építészeti, városképi emlékek - megőrzésének lehetőségei és módozatai A régi épületek - legyenek azok bármilyen értékesek is - életben maradásának legfontosabb tényezője az, hogy az adott kor igényeinek megfelelő és egyben az épület jellegéhez igazodó funkciót találjanak nekik. A napsugaras régi házak a mai műszaki színvonalnak megfelelő korszerűsítéssel, belső átalakítással, illetve kisebb bővítéssel továbbra is használhatók lakóépületként.

106 Lehetségesek olyan megoldások is, melyek - felhasználva az épület egyediségét és környékre jellemző karakterét - új funkcióval ruházták föl azokat. Példáink szerint Fölsővároson és Alsóvároson a lakóépület jelleghez közelálló panziót vagy kisvendéglőt alakítottak ki e házakban (Liszt utca 2. - étterem, Nyíl utca 45. - panzió, Tisza Lajos utca 39. étterem, panzió. Makón a Szent György tér 21. alatt létesült étterem). Az alsóvárosi panziók sorában különlegességével tűnik ki Nyíl utcában álló 45. számú ház. Az 1989-ben újjáépült napsugaras épületet háromcsillagos, uszodával rendelkező panzióvá alakították. A tetőtér-beépítés során nem változtatták meg az épület arányait, és a tetőfelépítmények kialakításával sem „vétettek" a ház ellen. Az épület szép példája annak, hogyan lehet a kor igényei szerint felújítva, átalakítva akár funkcióváltással is megőrizni egy jelentős építészeti emléket. 10. kép. Szeged, Nyíl utca 45. Fölsőváros kevés megmaradt napsugaras épületének egyike a Liszt utca 2. Az alagsort és emelt földszintet magába fogadó házban ma étterem működik. A funkcióváltás során az épületet jelentősen átalakították, bővítették. A homlokzat az épülettől idegen homlokzati kialakítást kapott. A napsugaras oromzat felső részét megtartották és kiegészítéssel felújították. Az épület jó példája a továbbélésnek, de sajnálatos módon nem reprodukálták az eredeti homlokzati architektúrát. Egy-egy régi napsugaras lakóépület felújítására, végső soron megőrzésére az építtetői