Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

CSILLÉRY - KONFERENCIA - KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREYKATALIN: K. Csilléry Klára és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Katonáné Szentendrey Katalin K. CSILLÉRY KLÁRA ÉS A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM Megtisztelő számomra, hogy a mai emlékülésen én is megemlékezhetek K. CSILLÉRY Kláráról, hiszen azon szerencsések közé tartozom, akik munkatársai lehettek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. De a személyes kapcsolaton és élményeken túl, az utóbbi időben múzeumtörténeti kutatásaim kapcsán, több olyan dokumentum is került a kezembe, melyek rávilágítanak K. CSILLÉRY Klára és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kapcsolatára. Annak idején, amikor 1947-ben a Magyar Nemzeti Múzeumból kialakult Néprajzi Osztály kivált a Nemzeti Múzeumból és önálló intézmény lett,

1 CSILLÉRY Klára pont akkor szerzett rajztanári diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán pedig (1950) muzeológusi oklevelet.

2 Ez kelthette fel az akkori főigazgató figyelmét, ahogy maga CSILLÉRY Klára is írta: „VARGHA László, a Néprajzi Múzeum akkori főigazgatója ekkor határozta el a kutatás és fejlesztés érdekében a múzeum önálló bútorgyújteményének kialakítását. Miután 1947-ben az akkor létesített gyűjtemény kezelésére kezdőként megbízást kaptam tőle, ő adta számomra az első útmutatásokat az anyag művészettörténeti vonatkozásainak megértéséhez, és minél alaposabb történeti és technológiai megközelítéséhez."

3 1947—1970-ig volt a bútorgyűjtemény kezelője, a mellett 1961—1970-ig a Néprajzi Múzeum osztályvezető-helyettese. Időközben az 1960-as években kezdett kialakulni egy központi szabadtéri néprajzi múzeum létrehozásának igénye. A létesítésével kapcsolatos szakértői, szakmai és hatósági megbeszélések, viták, részben intézményeknél, minisztériumokban, és mint érintett szakterületen, a Néprajzi Múzeumban zajlottak. Az évek hosszú során át tartott egyeztetések után végre 1965. február 22-én a művelődésügyi miniszter-helyettes a Magyar Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létesítésének döntésére hívott össze értekezletet. A miniszter-helyettesi értekezlet előtt február 18-án a Néprajzi Múzeum Tudományos Tanácsa ülést tartott, melynek témája a miniszter-helyettesi értekezletre felterjesztendő döntés volt, egyben az utolsó és végleges alkalom. A különböző vélemények alapján az a nézet kristályosodott ki, hogy az objektumok berendezése nagy gondot okoz a múzeumnak, mert egyrészt sok utánjárást és energiát vesz igénybe, de a felállítandó gyűjtemény részére, a Néprajzi Múzeum raktáraiban lévő tárgyakat is ki lehet helyezni. Az értekezleten a bútorgyűjtemény kezelője CSILLÉRY Klára nem vett részt. Azonban FÉL Edit tudományos főmunkatárs most is hozzászólt és kifejtette, a gyűjteményekkel kapcsolatos aggodalmát. SZOLNOKY Lajos főigazgató-helyettes összefoglalva a hozzászólásokat, megállapította, hogy a Néprajzi Múzeum nem lesz akadálya a néprajzi gyűjtemény létrehozásának.

4 A miniszter-helyettesi értekezleten megjelent tudományos munkatársak és szakemberek egyöntetű véleménye a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozása volt. Itt is egyedül FÉL Edit fejezte ki véleményét a tárgyak védelmében. Majd MOLNÁR János miniszter-helyettes felszólítására tanulmányt készített, melyben több irányú aggályát is ismertette. A fő problémája mégis az volt, hogy: „A múzeumtervezet ül/1, pontja javasolja, hogy a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény objektumainak berendezését részben a Néprajzi Múzeum raktáraiból kell megoldani." Ugyanakkor nyomatékkal hangsúlyozta, hogy „A Néprajzi Múzeum nyolc évtizede gyűjti, óvja a tárgyait azzal a céllal, hogy a kortársaknak és az eljövendő nemzedékeknek (...) beláthatatlan időkig tanúskodjék nemzeti kulturális kincsünk egy jelentős részéről. Ilyen gyűjtemény se Magyarországon, se másutt a világon nincs még egy (...). A Szabadtéri Gyűjte-