Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - H. CSUKÁS GYÖRGYI: Vargha László Balaton-felvidéki kutatásai

detén Vargha László sok félreértést, bizalmatlanságot tapasztalt Akaiiban. 1954-es jelentésében írta: „Adatközlők bizalmatlanok, általában azt hiszik, hogy a házakat azért vizsgálják, mert a közeljövőben államosítják. Szűkszavúak..." MNÉGY-A 1769. Az állami tulajdonú szőlőhegyi pincékbe való bejutás érdekében a Dunántúli Boripari Tröszthöz fordult engedélyért, ahonnan a Begyűjtési Minisztérium VIII. Borfőosztályához utalták Vargha Lászlót kérvényével. MNÉGY-A 1768., A 1772. 18. Pedagógiai, oktatási módszereiről, a felmérési gyakorlatokról szemléletes képet nyújtanak tanítványainak (GILYÉN Nándor, ISTVANFI Gyula, TI MON Kálmán, SZILÁGYI István, FILEP' Antal) visszaemlékezései a TÉKA 94/2. számában. 19. MNÉGY-A 2093. 555. 20. Erről bővebben: FILEP Antal 1993. 2. 75. 21. Előadásának részletes ismertetése: Ethnographia LXX. 1959. 622-623. 22. MNÉGY A 2093. 23. A gyűjtőfüzetek tanúsága szerint Major Máté 1954-ben maga is részt vett Balatonakaiiban egy nyári felmérésen: MNÉGY-A 1766. Az Új írás 1969. szeptemberi számában közölt cikkét (Népi építészetünk helyzetéről) Vargha László Akaiiban készült fotóival illusztrálta. A felmérési gyakorlatokról részletesen beszámol FILEP Antal, aki néprajzosként rendszeresen részt vett Vargha László műegyetemi előadásain, nyári felmérési gyakorlatain 1993. 2. 74-88. 24. Az Akaiiban töltött terepnapok pontos kimutatása szerint az 1960-as években Vargha László már nem vett részt személyesen a felmérési munkákban, de tanítványai számára ekkor is jelölt ki a Balaton-felvidékhez kapcsolódó témákat, és meghatározta a korábbi felmérésekhez képest átalakított, felmérendő épületek listáját. így bízta meg például 1963-ban Szabados Lászlót és Árpádot a korábbi felmérések óta modernizált két akali konyha és egy új ház felmérésével, 1964-ben három tanítványát az evangélikus templom, a piarista magtár, továbbá pincék, gazdasági épületek, melléképületek felmérésével. MNÉGY-A 1772. VARGHA László saját kimutatása szerint a következő időszakokban végzett terepmunkát Akaiiban: 1929. XI. 2., 1943. III. 15-16., 1951. IX. 9-24., XII. 9-20., 1952. VI. 11-24., XII. 27-30., 1953. XII. 4-7., 1954. VII. 2-14., 1956. X. 21., 1963. VII. 7-8., 1974. III. 8. MNÉGY-A. 1765. 1. 25. MNÉGY-A. 1963. 20. 26. Minderről részletesen beszámol a balatonakaii kutatásait összegző előadásában és a „Balatonakaii népi építészeti, népi műemléki és faluképi vizsgálata" című tanulmányának bevezetőjében. MNÉGY-A 1781. 17-19., A 1782. 27. MNÉGY-A 1770. 1-13., 1776. 28. MNÉGY-A 1779. 1-6. 29. „Akaii - Úszód népi építészetének vizsgálata" című előadásában két tájilag, etnikailag, településében és építészetében is eltérő falu építkezését összevetve keresi a párhuzamokat és ellentéteket. Ennek kapcsán hangsúlyozza a múltat is kutató, a helyi adottságokat, ok-okozati összefüggéseket feltáró történeti-néprajzi vizsgálatok fontosságát (Kézirat: MNÉGY-A 1778). Egyetemi előadásainak vázlataiból kiderül, hogy nagyon foglalkoztatta a Balatonkörnyék mai építészeti arculata is, annak illeszkedése a hagyományos építkezéséhez. „Népi építészeti hagyományok és modern építészeti alkotások a Balatonnál" című egyetemi előadásának vázlatából kitűnik, hogy a formautánzatokkal szemben a funkcionális szemléletű, a hagyományos és korszerű építőanyagokkal dolgozó, korszerű építészetet tartotta követendő példának. MNÉGY-A 3606. 3., A-1772. 30. 1964. évi jelentésében Vargha László azt írja, hogy az MTA célhitelével folyó „A magyar népi építészet történeti-néprajzi és műszaki-építészeti rendszeres vizsgálata" c. kutatási irány keretében Balatonakaii teljes települési és építészeti vizsgálata befejeződött, egyúttal a környező községek, Aszófő, Balatonudvari, Alsó-, Felső-, Kisdörgicse, Örvényes és Tihany népi építészeti és műemléki vizsgálata is. Akaiiban elkészült 3 térkép (helyszínrajz), 8 telekfelmérés, 26 lakóház felmérése, 14 gazdasági épület felmérése, 2 templom felmérése, 19 egyéb, vegyes felmérés, egyidejűleg Akaii és Örvényes teljes műszaki vizsgálata (építőanyag, épületszerkezet, tetőforma). MNÉGY-A 1928. 574-693. 31. A felsorolt intézmények, amelyekben a témához további adatokat remélt: Veszprémi Megyei Törvényszék, Veszprém Megyei Bíróság, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchenyi Könyvtár, Országos Térképészeti Intézet, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Veszprém Megyei Levéltár, Balatoni Múzeum, Piarista Levéltár, Országos Vízgazdálkodási T. I. Központja, Művészettörténeti Dokumentációs Központ, Néprajzi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattára, Népművészeti Intézet, Országos Műemléki Felügyelőség. MNÉGY-A 1765. 3-8. A műemlékvédelmi feladatoknál, rendezési terveknél elengedhetetlenül szükségesnek tartotta azoknak az intézményeknek, szervezeteknek az együttműködését (Országos Műemléki Felügyelőség, Balatoni Intéző Bizottság, Városépítési Tervező Vállalat, Országos Idegenforgalmi Hivatal, Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke, Bakonyi Múzeum, Balatoni Múzeum stb.), amelyek akár országos, átfogó jelleggel, akár helyi szinten valaha anyaggyűjtést végeztek. MNÉGY-A 1963. 32. MNÉGY-A. 2059. 29. 33. MNÉGY-A. 1782. 8. (I. kötet 6.1.) 34. Balatonakaii (Veszprém megye) népi építészeti, népi műemléki és faluképi vizsgálata. In: Balatonakaii (Veszprém megye) népi műemlék együttes vizsgálata és felhasználási javaslata. Tanulmányterv. I. kötet 12-118. MNÉGY-A. 1782., továbbá MNÉGY-A. 1781.