Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SÁRI ZSOLT: A Hangya szövetkezet mintafaluja - Tordas

Sári Zsolt A HANGYA SZÖVETKEZET MINTAFALUJA - TORDAS A 20. század első felének egyik meghatározó gazdasági tényezője volt a Hangya Szövetkezet, mégis oly keveset tudunk róla. Nemcsak tudományszakunk, de a történettudomány sem foglalkozott a szervezet történetével, a falusi társadalomra gyakorolt hatásával. Tanulmányomban nem vállalkozhatom a Hangya Szövetkezet történetének bemutatására, a falusi társadalomra gyakorolt sokrétű hatásának feldolgozására. Egyetlen kis szeletével foglalkozunk most a szövetkezet munkásságának, a Tordason létrehozott mintagazdasággal és az ezzel összefüggésben álló lakóháztervekkel. Előzmények A szövetkezeti gondolat A 19. század végén Magyarországon a millenniumi fejlesztések ellenére, leginkább a mezőgazdaság területén jelentkeztek problémák. A gazdasági és társadalmi válság leginkább az agráriumban volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan egyre növekedett az uzsorahitel, amely nagyon sok középbirtokost is sújtott. Ebben a korszakban a középbirtokok száma és mérete is folyamatosan csökkent, 1886 és 1890 között körülbelül 60%-kal. Az első szövetkezetek a 19. század közepén jöttek létre: - 1840: létrehozták a Marosszéki Tűzkármentesítő Társaságot Marosvásárhely székhelyivel. A Társaság azonban nem egyszerűen csak tűzoltó és tűzkárt enyhítő egyesület volt, hanem a gazdáknak egy olyan szövetkezése, amely kedvezményes hiteleket adott építkezésekhez, gépvásárlásokhoz egyaránt. - 1881: megalakult a Gazdakör; - 1886: az erdélyi szászok takarékpénztárt hoztak létre, amely a németországi reifesenekhez hasonlóan működött; - Gróf KÁROLYI Sándor vezetésével községi hitelszövetkezetek jöttek létre Pest megyében (Tass, Dömösd, Cinkota, Pécel); - 1896: megalakult a Magyar Gazdaszövetség; - 1898: létrejött Országos Központi Hitelszövetkezet.

2 Gróf Károlyi Sándor 50 000 korona alaptőkével 1898. január 23-án hozta létre a Hangya Szövetkezetet. Szervező, ügyvezető igazgatóvá ALMÁSI BALOGH Elemért

3 kérte föl. A szövetkezet célja, ahogy ALMÁSI BALOGH Elemér megfogalmazta: „a falusi kisember érdekeinek védelme, gazdasági, kulturális és szociális igényeinek kielégítése"

4 volt (i. kép). 1. kép. Almási Balogh Elemér szobra az egykori Hangya Szövetkezeti mintagazdaság udvarán (SÁRI Zsolt felvétele)