Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

GILYÉN NÁNDOR: A falu népi utcanevei

6. Az utcanév a benne található intézményre utal (például Iskola u.). 7. Az utcanév a rá jellemző kisipari műhely­(ek)ből származik (például Gelencsér u.). 8. Az utcanév személynévből vagy családnév­ből ered (például Kozma köz). 9. Az utcanév gúnynévből származik (például Tyúksor). 10. Egyéb eredetű (meglehetősen ritkán elő­forduló) utcanév (például Verőfény). 11. Eredetileg halmazos falurészek neve (pél­dául Hegy). 12. Az utcanév eredete csak nyelvészeti kuta­tással állapítható meg (például Durhój). Mintegy 50 éve végzett falukutatásaim során - terjedelmi okból természetesen a teljesség igénye nélkül - a következő utcaneveket jegyez­tem fel (a hivatalos utcanevet - mint szempon­tunkból érdektelen adatot - a továbbiakban nem is említem): 1. A terepviszonyok alapján kialakult utcanevek: Szabolcs-Szatmár megyében: Alsó u. (Jánkmajtis), Alvég, Felvég (Nagyar). (Megjegyzés: a gyakorlatilag teljesen sík vidék miatt a terepviszonyok alapján kialakult utca­név itt viszonylag ritka.) Veszprém megyében: Kápolnavölgy, Bökhegyi út (Ábrahámhegy), Pityerdomb (Bakonybél), Felszeg, Alszeg (Balatonhenye), Alsó u., Felső u. (Hajmás­kér), Főszeg, Alszeg (Hosztót), Alsó falu, Föl­ső falu (Márkó), Fölső u., Serkedomb (Magyarpolány), Főszeg, Alszeg (Nemes­vámos), Mély u. (Peremarton), Alsó u., Fölső u., Tíkhegyi út (Taliándörögd), Fölső sarok, Alsó sarok (Zalahaláp). Az erdélyi Mezőségen: Alszeg, Felszeg (Bálványosváralja, v. Szolnok­Doboka vm.), Felső utca (Magyardécse, v. Szolnok-Doboka vm.), Lapos, Felső utca (Me­zőcsávás, v. Maros-Torda vm.), Felső utca (Mezőszentmárton, v. Maros-Torda vm.), Al­szeg, Felszeg (Székelykövesd, v. Maros-Torda vm.), Felső utca (Szépkenyerűszentmárton, v. Szolnok-Doboka vm.). Más vidéken: Alszeg, Fölszeg (Csákberény, Fejér m.), Alsó­part, Felsőpart (Gönc, BAZ m.), Hegy u., Fe­hérhegy, Csuha völgy (Nagymaros, Pest m.), Fölvég, Alvég (Verőce, Pest m.). 2. Vízrajzi eredetű utcanevek: Szabolcs-Szatmár megyében: Víz utca, Újsziget u. (Nagyecsed), Bidistó u. (Olcsvaapáti), Tóvég u., Szamosvég (Panyola) Tóhát (Tarpa). Veszprém megyében: Patak u. (Ábrahámhegy), Víz sor (Peremar­ton), Vizi u. (Gyulafirátót), Tószeg (Kádárta), Víz sor (Ősi). Az erdélyi Mezőségen: Sóskút u. (Nyíres, v. Szolnok-Doboka vm.), Csorgó (Szék, v. Szolnok-Doboka vm.). Más vidéken: Tószög (Hévízgyörk, Pest m.), Víz sor (Nádasdladány, Fejér m.). 3. Az egykori gazdasági hasznosításból eredő ut­canevek: Szabolcs-Szatmár megyében: E meglehetősen ritka utcanév típusról itt nincs adatom. Veszprém megyében: Kerti u. (Gyulafirátót), Gyöpszer (Noszlop), Gyöp, Gyöpszer (Tósokberénd), Gyöp (Som­lójenő). Az erdélyi Mezőségen: E meglehetősen ritka utcanévfajtáról itt sincs adatom. Más vidéken: Kertek alja (Hévízgyörk, Pest m.) Kertek (Zagyvarékas, Szolnok m.). 4. Az utcában lakók nemzetiségét jelző utcane­vek: Szabolcs-Szatmár megyében: Tót u., Cigánysor (Tunyogmatolcs-Matolcs).

Next

/
Thumbnails
Contents