Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KNÉZY JUDIT: Mediterrán kertek hatása a Kárpát-medencében. Kertépítés, táplálkozási hatások a 19. századig

Knézy Judit MEDITERRÁN KERTEK HATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kertépítés, táplálkozási hatások a középkortól a 19. századig

1 Előzmények A Kárpát-medence növénytermesztésének alakulásában is részben a háziasított állatok meghonosításában a késő neolit kortól kezdődően rendkívül fontos szerepe volt a kis-ázsiai illetve balkáni útvonalon érkező innovációknak. Főképp a növénytermesztési, ezen belül a kertészeti vonatkozásokat feltáró nemzetközi kutatások

2 alapján végezte kutatásait a Kárpát-medencében és adott összefoglalót a termesztett növények Közép-Európában történő terjedéséről RAPA1CH Rajmund az 1930M0

4-es években. Ennek lényege: a Kárpát-medencébe főként a Kis-Ázsia-Balkán útvonalon érkeztek a termesztett, nemesített növények. A Dunán történő szállítások lehetősége hozzájárult a Kárpát-medence, illetve a Dunántúl, az egykori Pannónia és a Szerémség kiemelt szerepének kialakulásához a termesztett növények európai bevándorlásában.

5 A római időkben kétségtelen Pannónia az Európába érkező növényfajták első nemesítője, e terület legmelegebb része a Szerémség ekkor lett olyan növénytermesztési és kertészeti központ, amely évszázadokig éreztette hatását. Több itt nemesített gyümölcs- és szőlőfajta szerzett, mint magyar termék külföldön is hírnevet. Például a később híressé vált tokaji borvidék részben a szerémségi hagyományokat s az ott kialakult fajták egy részét vitte tovább (utóbb furmintnak nevezett fajta is).

6 RAPAICH kiemelte az Itálián keresztül vezető utat is az innovációk terjedésében, melynek jelentősége a középkorban és a kora újkorban nőtt meg. Az olasz hatás egészen a 17—18. századig rendkívül fontos, de azután inkább nyugateurópai vívmányok érvényesültek KözépEurópában.

7 A régészeti ásatások eredményei alapján feltételezték, hogy a neolit óta folyamatos a Föld egyes vidékein a növénytermesztés. Kárpát-medencében folyó archeobotanikai kutatások a termesztett gyümölcsök első nyomait a késő neolit korába teszik, amikor a gyűjtögetett növények, gyümölcsök szerepe lényegesen nagyobb, mit a termesztetteké. Nagyobb mennyiségű termesztett gyümölcs- és szőlőleletet a kelták idejéből találtak.

8 A rómaiak pannóniai tartózkodása idején már oltóágakat is hoztak e területre. Magas színvonalra emelkedett a szőlőtermesztés és kertkultúra az ide érkezett és itt termelésre alkalmas fajták továbbfejlesztésével. Még az egyébként őshonos fajták termesztett változatainak jelentős része is Elő-Azsiából származik. Ilyen a házi berkenye, dió, gesztenye, amelyek a legjellegzetesebb elemei a magyar déli jellegű erdőknek.

9 A gesztenye termesztett fajtái a kora középkorban kerülhettek területünkre. Az erdei gesztenyések környezetéből kiirtottak más fákat, növényeket. A gesztenye a középhegységek déli lejtőit kedveli. BEL Mátyás leginkább Vas, Sopron, Zala, Somogy, Baranya, Komárom, Szatmár megyékben említi, de jellemezte a budai hegyeket is. A mai kis Svábhegy középkori elődjét Gesztenyés dombnak nevezték.

10 Terméseit rendszeresen leverték, összegyűjtötték, piacra vitték. Burkából kiszedve tárolták a gesztenyét földbe ásva, cserépedényben, vagy agyaggal bekent kosárban, dió közé vegyítve vagy vele lefedve. A Dunántúl dél-nyugati domboldalain a szőlőhegyek pincéi mellé szívesen ültettek szelídgesztenye fákat. A Mecsek déli lejtőin ligeteket képeztek.

11 Nagy fajtagazdagságot nem mutattak. A nagyméretű „olasz gesztenye" a pargamina vagy maróni, melyet magról ültettek, nem tudott akkoriban meghonosodni, vagy kicsiny termést hozott. Egyes területeken kásafélének is készítették ínséges időkben a Kárpát-medencében, de kenyeret nem sütöttek lisztjéből, mint a Földközi tenger körzetében. Főképp vízben főve, vagy speciális gesztenyesütőben sütve fogyasztotta el a falusi nép.

12 Az úri konyhán pástétomfélék, hústöltelékek is készültek gesztenyéből. GUNDA